|
Témaindító hozzászólás
|
2013.11.03. 16:33 - |
4 darab hálószoba, 1 konyha, 2 fürdőszoba és egy hatalmas nappali található itt, a menedékház mögött pedig egy nagy medence és egy kis jakuzzi.
Itt élnek:
Mike Dearman + Irina Bryson
David Evans + Maire Moore
Bella Turnish + Matteo Derevine
- 1 üres szoba -
|
[94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
Bruno nemrég érkezett meg a városba,aminek nagyon örültem. Éppen a nappaliban beszélgettem a srácokkal,mikor kopogásra lettem figyelmes. A jack daniels üvegemet, amit eddig a kezemben tartottam letettem az asztalra.
- Hozzá ne érjetek, ez az enyém . - vigyorogtam a srácokra,majd az ajtó felé vettem az irányt. Amint kinyitottam azt a vörös Rózival,meg a vérszopójával találtam magam szembe. Amint megéreztem Ship bűzös vámpirszagát kissé elfintorodtam, de aztán egy mosolyt erőltettem az arcomra, ami most szerencsére valamivel könnyebb volt igy kissé piásan,mint józanon.
- Gyertek be. - mondtam,majd befele intettem nekik, aztán becsuktam utánnuk az ajtót.
- Érezzétek magatokat otthon, ott a sarokban van néhány babzsák üljetek le ha akartok. - mondtam,majd vállat vontam aztán lehuppantam a kanapéra és újra a kezembe vettem a jack daniels üvegemet,hacsak el nem csórták a többiek. |
Kissé átragadt rám is Ship idegessége, igy mielőtt kinyilt az ajtó nagyon sóhajtottam és szóritottam a párom kezét, ránéztem és egy halvány mosoly kiséretében puszit nyomtam az arcára,majd a sülébe súgtam:
- Nyugi,nem lesz semmi baj..
Mikor Mike-ot megláttam a nyitódó ajtó mögött szélesebben elmosolyodtam.
- Helló, Mike. Bejöhetünk? - kérdeztem,közben a szemeibe néztem és ha szükség lett volna rá meg is igéztem volna. De szerencséjére beengedett minket. |
 Néhány napja elmentük a vizsgálatokra Roseval és szerencsére minden rendben eddig a kicsivel. Elég hirtelen jött, még mindig nem tudtam felfogni az egészet. Hisz még Roseot is csak néhány hónapja ismerem, erre már családom lesz vele. Ma pedig eljött a nagy nap, hogy mindenkinek elmondjuk a hírt, azt hiszem ha a többieket nem is Mikeot biztos szívroham éri. Egész reggel próbált szegény lány nyugtatgatni, most pedig jól felkészülve itt állunk az ajtójuk előtt, várva, hogy valaki kinyissa az ajtót. Megfogtam Rosenak a kezét és egy bíztató pillantással méltattam, aztán végre kinyílt az ajtó mi pedig beléptünk.. |
 Kibontottam egy sört, aztán pedig felröhögtem a fiú mondatára -Most, hogy így mondod eltudom rólad képzelni..- mosolyogtam Brunora, de inkább csak csipkelődésből mondtam. A kócos haja és a borotvás arca kicsit csapott külsőt eredményezett, de ettől inkább csak helyesebb lett és nem iszákos kinézetű. -Négyen vagyunk Mike, Davis, Irina és én.. nem rég költöztem csak ide, de egész hamar meglehet szokni, sőt szeretem ezt a helyet. Szerintem te is megfogod.- mosolyogtam még mindig a fiúra, miközben a pulthoz dőlve figyeltem, ahogy körülnéz a házban. A kérésére öntöttem neki egy pohár vizet, aztán én is belekortyoltam a sörömbe -Jó lenne ha egy új taggal bővülne a falka.. kedvellek.- vallotam be és reméltem nem tűnök azért olyan közvetlennek.
/ Lezárt kör / |
Felnevettem a lány mondatára, aztán nevetve megcsóváltam a fejem.
- Most azt mondod, hogy egy alkoholistának tűnök? – kérdeztem vigyorogva. Aztán beljebb sétáltam a konyhába és körbe néztem. Szép bútorok, nyilván nem Mike-ék rendezték be, ez az ízlés sokkal inkább egy lányra vallt.
- Hányan laktok itt pontosan? – érdeklődtem miközben újra a lányra néztem. Kedvesnek és aranyosnak tűnt, de persze jól tudjuk, hogy az ember hibái csak azok után derül ki, hogy egy fedél alatt kell vele lakni. Bár nehéz volt elképzelnem, hogy ez a szép lány bárkivel is házisárkányként üvöltsön. – Egyébként egy sima víz is jó lesz. – mosolyogtam rá, és a hajamba túrtam. |
Örültem, hogy új taggal bővül a ház, főleg ,hogy egy ilyen helyes fiút kapok magunk mellé.. Már nem kell egyedül eltűrnöm a kis szerelmes párt.. Bár kicsit meglepett, hisz nekem senki sem mondta, hogy vendéget várunk. Amikor bementünk a házba pesze a fiú egyből megtalálta a karaoke felszerelést, én pedig kicsit elpirultam.. manapság nem sok korombéli szórakozik ilyesmikkel. -Hát igen.. tudod az unalom csodákat tesz az emberrel.- mosolyogtam, aztán végig néztem a ruhámon. -Például a szerelésem sem szokott eleve ilyen hippis lenni.- tettem hozzá, hogy annyira mégse tartson hülyének, bár igaz ,hogy az voltam. Elmosolyodtam a másik megjegyzésén is -Hát.. olyan embernek tűntél aki nem az a kávézós fajta.. hanem inkább sörözős.- néztem a szemébe, és próbáltam kitalálni valyon mit gondolhat rólam. -De ha akrod készítek neked kávét is.- vigyorogtam, aztán elővettem két poharat. Nem tudtam mikor jönnek haza a többiek, igazából amikor felkeltem már mindenki elment hazulról. -Nem sokára biztos itt lesznek Mikék..- mondtm, már ebben nem voltam annyira biztos. |
Elfojtottam a nevetést a lány reakcióján olyan aranyos volt mint egy szomorú kölyökkutya. Aztán a kérdésére megráztam a fejem.
- Nem így mondanám. Inkább csak szeretek rajzolni és sok mindent lerajzolok. – vontam vállat és a lány szemébe néztem. Már jó ideje az ajtóban ácsorogtunk és a táska s elég nehéz volt, mivel magammal hoztam az egész ruhatáramat végül is ide fogok költözni vagy mi.
- Elvileg itt fogok lakni, és csak azért kerestem őket. – vontam vállat mikor a lány beljebb tessékelt. Álmosan beletúrtam a hajamba és a táskámat pedig leraktam az előszobába. Szép ház volt, de egy valamin megakadt a szemem mikor bepillantottam a nappaliba. Karaoke lemez?
- Szeretsz karaokézni? – kérdeztem egy fojtott mosollyal. Aztán a következő mondatára felnevettem.- Először nem kávéval szoktak megkínálni, esetleg teával? Te rögtön a közepébe vágsz mi? – vigyorogtam még mindig a lányra. |
Hamar kiderült, hogy valamit eléggé félreértettem és nem nagyon lesz esélyem a modelkedésre úgy igazából. Nem szomorkodtam sokáig, ha nem hát nem, inkább a fiúra koncentráltam, hogy akkor miért is jöhetett. -Óhh akkor te valamilyen művész féleség lennél? Szóval vannak rajzaid is? -kérdeztem érdeklődve, miközben megcsillant a szemem, mert nagyon szerettem a különleges figurákat. Szívesen megnéztem volna a rajzait , akkor sok minden kiderülne a személyiségéről is... meg hát szeretem a képeket. -Köszönöm..- mosolyogtam még mindig a fiúra -Most épp nincsenek itthon, azt hiszem vadászni indultak.- mondtam, aztán rájöttem ,hogy egy ideje már itt állok a kapuban és szegényt még mindig nem engedtem be. -Jajj bocsáss meg, gyere nyugodtan be, ne ácsorogj kint.- azzal kinyitottam a kaput és besétáltunk a konyhába. -Miért is keresed őket?- kérdeztem kíváncsian ,de valahogy sejtettem, hogy farkasos ügyről van szó. -Nem kérsz valamit inni? Öhm.. van itthon sör, kérsz?- kínáltam meg Brunot. |
Meglepődtem a lány reakcióján szegényt el kell, hogy keserítsem, mivel a modellügynökségekhez egy cseppnyi közöm nem volt.
- Valójában én szívesen rajzolok kedvtelésből. De nem hiszem, hogy bármilyen plakátra kikerülne az a kép, amit én készítek. – vontam meg a vállam együttérzően mosolyogva a lányra. – És nem modellügynökségektől jöttem, hanem Mike Dearmen és David Evans házát keresem. A szagokból ítélve pedig ez az. – Jó ezt így nyílván nem mondtam volna egy normál embernek, de mivel jól tudtam, hogy egy angyalról van szó, ezért simán kimondtam.
- Tehát Bella. Szép neved van. – mosolyogtam rá, egy olyasféle mosollyal, amitől a lányok arca általában vöröses színt szokott felvenni. |
Csak bámultam a pasit és bámultam, nem tudtam róla levenni a szemem, még arról is elfeletkeztem, hogy ilyen furcsa szerkóban vagyok. -Köszönöm.. tényleg így gondolod?- kérdeztem mosolyogva, és nagyon örültem, hogy ezt mondja. Még a szemüvegem is rajtam volt, így gyorsan levettem, hogy mégjobban láthassa a "festményt". -A te modelled? Talán valami kasztingoló üzlettől jöttél ,aki modelleket keres?- örvendeztem . Lehet, hogy kiválasztottak valami híres reklámkampány szereplőjének? -Bella vagyok.. talán engem keresel? Szívesen vállalok modelkedést, és reklámokat is.. melyik üynökségtől vagy?- kérdeztem vigyorogva. Olya hirtelen ért ez az egész, és olyan boldog lettem.. végre van egy szuper állásom. |
Csak vártam és vártam, a kertet fürkésztem és közben próbáltam elraktározni magamban az illatokat. Már úgy nagyjából összeraktam, hogy Mike és David biztosan itt lakik, meg valami szuka. De a negyedikkel már bajban voltam, csak nem egy…..? Abban a pillanatban kicsapódott az ajtó és az érzés hatalmas erővel kerített be. Tehát egy angyal. Már lassan egy éve, nem voltam ilyen égi lények közelébe és az, hogy most egy ilyen teremtés van a közelembe teljesen bekapcsolta bennem az eddig szunnyadó farkas egy részét. Mert kötelesek vagyunk megvédeni őket. Miután ezt így lejátszottam magamba lassan megfordultam. Az első amin megállapítottam a tekintetem az a forrónadrág volt, aztán egyre följebb kúszott a tekintetem és mikor megláttam az arcát, azonnal közelebb léptem.
- Az arcod. Pont olyan mint egy festmény. Elképesztő. – döbbentem le és a mutatóujjammal végigsimítottam az egész arccsontján. Valószínűleg azt hitte, hogy egy perverz csöves vagyok, mivel a hajam tiszta kóc volt és a borostám is kezdett sarjadni. De büdös legalább nem voltam, a szokásos parfümöm egy felhőként lebegett körül engem. Újra végignéztem a lányon , de mikor az arcához értem, most elengedtem és a szemébe néztem.
- Lehetnél modell… - elrugaszkodtam. – Legyél az én modellem. – és fejessel érkeztem a mélyvízbe. Én már csak ilyen vagyok. Végül miutána lány már teljesen hülyének nézhetett volna végül kezet nyújtottam. – Bruno. Vagyis a legtöbben csak így szólítanak. – vontam meg a vállam, még mindig le nem véve a szemem a lányról és az egészen különleges karakteres arcáról. |
Egész nap itthon döglöttem, Rina és Mike valahol vadásztak én pedig egyedül maradtam a házban, így eltáncolgattam magamban. Bekapcsoltam egy zenét és kitaláltam egy koreográfiát, aztán mehetett is az előadás.. Aztán karaokeztam egyet, olyan hangosan ,hogy szerintem az egész város hallota a csodálatos hangomat. Amikor már tényleg nem tudtam, hogy mit csináljak, hirtelen eszembe jutott, hogy beöltözök valaminek.. Eldöntöttem, hogy hippi leszek, így előkorottam minden olyan ruhadarabot, ami hasonlított a stílusra. Végül egy lógós peaces pólóra, egy rövid forró nadrágra egy óriás bakancsra és egy nagy szemüvegre esett a választás. A hajamat öszekócoltam, hogy élethűbb legyen az egész, aztán már kész is voltam.Erre hirtelen csöngetés hangzott, és nem tudtam mit tegyek.. mire átöltözöm órák telnek el, így kénytelen voltam így kaput nyitni. Kirohantam, amire egy iszonyúan helyes pasi fogadott, én pedig leesett állal próbáltam valamit összehordani. -Segíthetek valamiben? -kérdeztem félénken, miközben még mindig őt bámultam. -Te meg ki vagy, még nem láttalak a környéken. |
A menedékház nem volt rajta a térképeken, sem a GPS nem jelezte ki. Csak figyeltem ahogyan elsuhannak mellettem a sárgás levelű fák és lassan kinyújtottam a kezem az ablakon. Éreztem, ahogy az őszi hűvös levegő simogatja a karom és feltoltam a napszemüveget a fejem tetejére. Próbáltam kiszúrni a menedékházat, de már fél órája csak az erdőn keresztül mentem a kocsimmal. Azt hiszem körbe-körbe köröztem. Végül gyors tanakodás után, megálltam egy ponton és kiszagoltam a levegőbe. Mennyire egyszerűbb minden ha az ember az állati ösztöneire hallgat. Azonnal megéreztem Mike felségterületét. Már annyira jól ismertem, hogy ilyen erőszakosan és agresszívan jelöli meg a falkája területét. Egy tíz perc kocsikázás után rögtön meg is érkeztem a kisebb és egy nagyobb faházhoz. A nagyobbik szerintem nem rég épült fel, mert minden új volt és építkezés nyomait láttam. Kiszállva a kocsiból kinyújtóztattam hosszú végtagjaim és a hátamon átdobva a bőrdzsekit, kivettem a táskát a csomagtartóból. Vérfarkas hallásomra próbáltam támaszkodni de alig hallottam mozgást nem úgy tűnt mintha bárki is lenne ott. Se a kisebbe se a nagyobba. Végül próba szerencse alapon bekopogtam miközben fáradtan beletúrtam étcsokoládé tincseimbe. Kicsit sokat utaztam idáig. |
4 darab hálószoba, 1 konyha, 2 fürdőszoba és egy hatalmas nappali található itt, a menedékház mögött pedig egy nagy medence és egy kis jakuzzi.
Itt élnek:
Mike Dearman + Irina Bryson
David Evans + Maire Moore
Bella Turnish + Matteo Derevine
- 1 üres szoba -
|
[94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
