|
Témaindító hozzászólás
|
2013.11.03. 16:33 - |
4 darab hálószoba, 1 konyha, 2 fürdőszoba és egy hatalmas nappali található itt, a menedékház mögött pedig egy nagy medence és egy kis jakuzzi.
Itt élnek:
Mike Dearman + Irina Bryson
David Evans + Maire Moore
Bella Turnish + Matteo Derevine
- 1 üres szoba -
|
[94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
 A koncert nem úgy sikerült, ahogy előtte vártam, én próbáltam hallgatni, de lekötött Bruno.. Úgy összevesztünk a kocsiban, hogy utána alig szóltunk egymáshoz, és ha mégis akkor is csak valamai csípős megjegyzés hagyta el a számat. Az elmúlt napokban megint csak alig beszéltünk valamit, én pedig próbáltam Felixel ismertetni a helyzetet, hogy mi most éppen járunk.. Szegény kicsit meglepődött az elején, de mivel nagyon jófej és barátok is vagyunk könnyen beleegyezett az egészbe. Furcsa lesz ezentúl Felixel csókolózni, hisz rá mindig csak haverként tudtam tekinteni.. De nem fog úgysem sokáig tartani, majd eljátszuk, hogy összeveszünk és akkor majd szakítunk is egymással. Igazából vicces is lenne az egész, ha nem egy vámpírral tenném ezt, Brunot alig tudtam meggyőzni, hogy ne mondja el senkinek.. Én akartam bejelenteni, úgy, hogy itt van a fiú is.. ezt pedig a mai napra szántam. Egy bő pulcsiban és egy szűk farmerban ücsörögtem a kanapén Felixel, miközben tervezgettük a továbbiakat. -Jajj annyira aranyos vagy ,hogy elvállaltad.. ezt nagyon megfogom hálálni.- suttogtam, nehogy valaki meghalja mit mondok neki, bár még mindenki fent ébredezett. -Remélem tényleg nem gond... és hogy tudd, néha meg is kell csókolnod, hogy ne gyanakodjanak.- néztem bociszemekkel a fiúra, és reméltem nem hátrál meg az egésztől. |
Szerencsére nem hallotam a konyhából csörömpölő edényeket, amik a földre hultak volna, még az ordibáálás sem hallatszódott ki, így gondolom nyugodtan letudták rendezni az egészet. Mi addig kint a lányokkal elkezdtük az esküvőt szervezgetni, amit néhány hónapon belül muszáj lesz megtartani.. Én egy egyszerűbbet képzeltem mondjuk egy hajón, vagy a tengerparton, ahol csak a legfontosabbak gyűlnek össze. Néha-néha rámosolyogtam Brunora, aki szerintem magába átkozta Shipet, aki itt hagyta őt velünk, hisz a pasiknak ez az egész nem is olyan fontos.. legalábbis a filmekbe mindig így jött le.
/ Lezárt kör / |
 Azt hittem, hogy Mike minimum egy üveggel fejbe fog vágni, de ennek ellenére egész nyugodtan kezelte. Talán lehet, hogy hamarabb elfogja fogadni az egészet ,ahogy számítottam? -Megneveljük, nem lesz vele semmi baj... gyeregként meg ha akarna sem tudna mást bántani, de hiddel nem is fog.- győzködtem, miközben egy doboz sört forgattam a kezembe. Szerintem egész hamar megtanulja majd magát fegyelmezni, mivel kiskorától kezdve angyalok, farkasok és vámpírok között nő fel. Lehet, hogy az ő segítségével talán majd ki is tud békülni a két faj egymással. Hisz van egy vámpír nagybátyja, és egy egész falka is itt lesz mellette. -Remélem az esküvőnkre is elfogsz jönni.. és amennyire csak dudsz, támogatsz is minket.- néztem a szemébe komolyan. |
 Elmosolyodtam látva Bella lelkesedését, úgy látszott nagyon feldobta az egész esküvői gondolat. Nekem elég volt annyi, hogy egy kosár virágszirommal bevonulhatok Rose előtt, egyelőre. Természetesen én is nagyon szeretnék majd egyszer saját esküvőt. Minden lány álmodik ilyesmiről és bár nem mondhatni, hogy én gyerekként túlságosan ilyen típusú lettem volna. De tizenhat-tizenhét éves koromban elgondolkodtam ilyeneken, mikor éppen azt hittem megtaláltam az igaz szerelmet. De persze az nem volt ahhoz fogható, amit Mike felé érzek. Talán egy virágos mezőn lenne az esküvőm sok szép virággal körülöttem. Egyszerű ruhában lennék, mezítláb és a hajam lágyan omolna le körém. Nem szeretnék nagy felhajtást, csak én lennék és Mike, meg aki összeadna minket. Meg talán néhány ember, mondjuk Bella. Ő pedig szép halványrózsaszín ruhába és a hajába virágok lennének tűzve. Az egész olyan szép lenne, de szerintem Mike-nak hányingere lenne az egésztől. Nagy valószínűséggel túl nyálasnak találná, bár még az is lehet, hogy nem. Mikor Ship kijelentette, hogy átmegy lerendezni ezt Mike-al jobbnak láttam volna vele menni, de a lányok további beszélgetése elvonta a figyelmem. Így hagytam had rendezzék le együtt, bár egy kicsit ideges lettem. |
Végighallgattam a lányok javaslatát,mire szélesen elvigyorodtam.
- Igen, jó ötlet. - mondtam mosolyogva,majd még erősebben átöleltem a fiút. Mikor Ship megszólalt a szemeibe néztem,elször tiltakozni akartam azzal kapcsolatban, hogy oda akar menni Mike-hoz, viszont utánna úgy döntöttem csináljon amit akar, hisz itt vagyunk a szomszéd szobában, azonnal tudok segiteni neki ha Mike nekiesne. Leültem a kanapéra és a lányokra néztem. Észrevettem, hogy valami alakul Bruno és Bella között, aminek örültem. Szerettem nézni a párokat és szerettem ha mások boldogok. |
Iszogattam a jack danielsemet és a fiókból elővettem egy injeckiót,amiben verbéna volt. Párszor megpörgettem az ujjaim között,majd mikor közelgő lépteket hallottam gyorsan visszadobtam a fiókba az injekciót és becsuktam azt,majd felálltam a székről a jack danielsemmel a kezemben és nekidőltem a pultnak. Ship lépett be az ajtón, mire először ki akartam menni a szobából, de aztán meggondoltam magam és lenyugodtam.
- Bocs. - nyögtem végül ki. - Veletek kéne örülnöm, de mi lesz ha nem bir majd uralkodni magán a gyerek? Akkor... - nem folytattam a mondatomat,csak kortyoltam egyet az italomból. |
Örültem, hogy azért vannak akik mellettünk állnak, most úgy is sokan mérgesek lesznek ránk.. pedig nincs is miért. Ryan is biztos kifog akadni, Kath nem tudom mit fog hozzá szólni, de az biztos, hogy Felix sem lesz elragadtatva a hírtől. -Köszönöm lányok, hogy velünk vagytok- aztán félkézzel átöleltem Roset és én is adtam neki egy puszit. Mike iszonyú pipa volt ránk, de nem követtem egyből a konyhába, vártam, hogy egy kicsit lenyugodjon. Amikor felvetette Irina és Bella, hogy akkor már tarsunk egy esküvőt is, elvigyorodtam.. -Nekem tetszik ötlet, így igazi család lehetünk..- pillantottam Rosera és vártam az ő reakcióját. -Na jó, lerendezem Mikeval az egészet..- mondtam a körülttöttünk lévőknek, aztán rávigyorogtam Brunora, mert gondolom ő is sejtette ,hogy ez nem lesz könnyű menet. Óvatosan beléptem a konyhába és leültem egy párszékre.. Egy darabig nem szólaltam meg, csak figyeltem a fiút. -Tudom, hogy ez most hirtelen jött neked, de próbálj beletörődni.- törtem meg a csendet.. |
Aggódva néztem Mike után, de inkább nem követtem, hisz úgysem tudtam volna lenyugtatni. Ezt magában kell letisztáznia, és tudom, hogy most mennyire ideges lehet, de reméltem nem csinál semmi hülyeséget. Most inkább Rosera és Shipre öszpontosítottam a figyelmemet és próbáltam velük lenni, hisz így is sokan fogják őket támadni. Rina kérdésére elvigyorogtam magam, aztán nagyon megörültem.. még sosem voltam esküvőn, csak a filmekben láttam. -Én meg segítenék a szervezésben..- tettem hozzá mosolyogva, bár szegény páros még belesem egyeztek, hogy összeházasodnak. -Megcsináltatnám a tortát, a meghívókat.. tudom ,hogy ez most hirtelen jött nektek, de a babának is ez lenne a legjobb.- győzködtem őket, aztán a konyha felé pillantottam újból. Nem tudtam mit tegyek.. -Vagy inkább várni kéne vele, amíg Mike is beletörődik?- változtattam meg a nézőpontomat hirtelen, mert szegény fiúnak azt is nehéz volt feldolgozni, hogy Ship ideköltözött.. Aztán odaültem Bruno mellé, mert gondolom most nem nagyon értett semmit és halkan elmagyaráztam neki az egészet.. |
Igazából kissé le voltam maradva, csak kapkodtam a fejem. Nem értettem, hogy Bella mit ölelgeti azt a vámpír csávót, nem is igazán tetszett nekem ez az egész, hogy ilyen jóba van vele. Nem értettem saját magamat, hogy miért nem. Valószínűleg azért mert szimpatikus lánynak tűnt már az elejétől fogva. Tipikusan olyannak, akit úgy érzed muszáj megvédened, mert nélküled, el fog veszni valahol. Amióta pedig itt laktam velük egyre jobban úgy éreztem, hogy Bella túlságosan felelőtlen, ha a vámpírokról van szó. Ösztönösen léptem oda közéjük, nem feltűnően erőszakosan, talán fel sem tűnt a többieknek, de amint láttam Irina és Mike inkább egymással voltak elfoglalva, mint Bellával. Az, hogy kijelentették, hogy az a hibrid csaj terhes, azt hiszem valami Rose… csak elvigyorodtam. Én is szerettem volna egyszer, valamikor gyerekeket. De az, hogy ugyanolyan sorsra ítéltessenek, mint én. Minden átkozott teliholdkor egy vadállattá változni…. Ezt egyetlen gyereknek sem akartam igazán., nem még a sajátomnak. A lányok viccelődése zökkentett ki a gondolataimból. Felvontam a szemöldököm és úgy hallgattam a lány nevetését, volt benne valami aranyos. |
Lassan kezdett eljutni a tudatomig, hogy mi is történt valójában. Főleg akkor mikor Ship kijelentette, hogy hibrid lesz a pici. Még mindig Mike-ba kapaszkodtam mikor éreztem, hogy az egész teste megfeszül és inkább kiment a szobából. Értem én, hogy nem nagyon kedveli Shipet, de gondolom nem direkt tervezték be. Ő se akarhatja, hogy vetessék el, szeretik egymást és ez így van jól. Ha a sors így hozta, akkor jöhet a gyerek nem? Én biztosan a segítségükre leszek, még ha Mike-nak nem is fog tetszeni annyira. Határoztam el magamban miközben figyeltem, ahogy a barátom kilép az ajtón. Majd lenyugszik valamikor. Égkék íriszeimet újra a boldog pár felé irányítottam és, bár aggódtam valamennyire a barátom miatt, Bella javaslatára elvigyorodtam.
- Így igaz, Ship. Mikor várhatjuk az esküvőt? Lehetek koszorúslány? – nevettem az angyallánnyal együtt, és beletúrtam a szőke hajamba. Hallottam a hűtőcsapódást. Kezdtem egyre inkább úgy érezni, hogy meg kéne nézni Mikeot mielőtt jól leissza magát és Ship és ő is egy két csonttöréssel fekszik le ma éjszaka. |
- Köszönjük. - mosolyogva átöleltem a két lányt, majd Ship-hez bújtam és mikor Mike is megszólalt szemrehányósan néztem Mikera, de aztán mosolyogva visszapillantottam Shipre és a fülébe súgtam.
- Ne is törődj vele, szivem. - majd az arcára egy puszit nyomtam. |
Mikor meghallottam ki is az a "csodás" hir olyan mi van? képet vágtam elősször, utánna viszont a méreg kezdett bennem felerősödni. Ezt nem hiszem el. Hogy a francba?! Ez a srác nem normális. Már éppen fel akrtam állni és széttverni a vérszopó pofáját amikor Rina odalépett hozzám és megfogta a vállamat. Kifújtam magam aztán megszólaltam.
- Az... - Fintorogva ránéztem Shipre, majd felálltam,kisétáltam a konyhába és leültem az egyik székre, előtte viszont a hűtőszekrényből elővettem egy újabb jack daniels-t és iszogatni kezdtem. |
Egy pillanatra nem tudtam levegőt venni, nem pont erre a bejelentésre számítottam.. Leesett állal próbáltam feldolgozni az egészet, hisz nem rég ismerték meg egymást, és még összesem házasodtak. Vagy csak én vagyok ilyen régimódi, hogy először az esküvő legyen megtartva és csak utána a gyerekek? Végülis örültem a hírnek, csak jobb lett volna ha kicsit később érkezik, de mindenesetre biztos, hogy sokat fogom dédelgetni, hisz imádom a gyerekeket. -Én is gratulálok nektek.. bármiben kell a segítség én it leszek.. mosolyogtam ,mert tudtam, hogy ez most nekik sokat jelent, bár voltak még kételyeim a dologgal. -Bár kicsit korán jött... hisz héj! Még leánykérés sem volt.- néztem Shipre, ezzel célozgatva arra is, hogy ha már jön.. akkor legyenek igazi család. |
Láttam, ahogy egy pillanatra mindenki lefagyott, senki sem tudott megszólalni, mi pedig csak fogtuk egymás kezét Roseval, és vártuk a továbbiakat. Mindenkin végig futott a tekintetem, de Mikera nem tudtam ránézni.. Olyan feszült volt a hangulat, nem tudtam, hogy azért nem szólnak-e mert nem örülnek a hírnek, vagy csak nagyon meglepődtek. -Tudom kicsit váratlanul ért titeket az egész, de remélem, hogy azért örültök neki... mi sem terveztük be, de ha már így alakult örüljünk neki.- törtem meg a csendet a kisebb monológommal. Átkaroltam Roset aztán rámosolyogtam Rinára, aki az előbb gratulált, örültem, hogy velünk van.. -Hibrid lesz a pici..- tettem hozzá, aztán végre Mikera néztem, azzal a mondj már valamit pillantással. |
Már amikor láttam, hogy Mike eléggé feszült gyorsan oda léptem mellé. De Rose következő kijelentésére én sem voltam teljesen felkészülve és így fél úton Mike felé teljesen lefagytam.
- Mi? Te hallottad mit mondott? – fordultam Bella felé, mert nem voltam benne teljesen biztos, hogy jól értettem, amit mondott. De aztán a többiek arckifejeződését látva jól érthettem amit mondott. Terhes? Mármint gyerekük lesz? De hát alig pár hónapja ha járnak.
-Öhm, izé. Gratulálok. – mosolyogtam rájuk aztán átöleltem Rose-t. Mosolyogva figyeltem, szerintem még fel sem fogtam igazán, amit mondott. Éppen végignéztem a többiek reakcióját és mivel láttam, hogy Mike nem igazán örül a hírnek ezért odaléptem mellé és a vállára tettem a kezem. Finoman megszorítottam a vállát és rá mosolyogtam. – Hát, nem csodálatos hír ez, Mike? – kérdeztem és jelentőségteljesen rá pillantottam, hogy ne kezdjen balhézni. |
Mosolyogva néztem az új fiúra és amikor kezet nyújtott nekem kezet fogtam vele és én is bemutatkoztam.
- Szia, én Rose vagyok. - mosolyogtam tovább aztán megölelgettem a leérkező lányokat,majd újra megfogtam Ship kezét. Örültem, hogy elkezdte a mondandónkat, és annak is,hogy végül én mondhatom majd ki a döntő mondatot. Kiváncsi voltam már a többiek reakciójára. Le sem lehetne irni,hogy mennyire, igy hát muszáj volt kimondanom.
- Szóval....Sokat gondolkodtam, hogyan is mondjuk el ezt nektek. És végül úgy döntöttem, nem fogjuk kerülgetni a kását, szóval kimondom kerek perec a dolgot. - mondtam,majd sóhajtottam egyet és még jobban megszoritottam a mellettem álló fiú kezét.
- Shipnek és nekem gyerekünk lesz. - mondtam ki végül és mosolyogtam, de belül mégis féltem a reakcióiktól, főleg Mike-étól. |
Felemeltem a jack daniels üvegemet és éppen amikor kortyolni akartam belőle észrevettem,hogy egy csepp sincs benne. Mérgesen néztem a fiúkra és ha nem lettek volna itt a vendégek bizto, hogy nekik ugrottam volna a farkas alakomban, ahogyan régen Daviddel szoktuk. Igy csak bedoptam az asztal alá az üveget a többi közé. Nemsoká lejöttek a lányok is és amikor Bella átölelte Shipet szúrós szemekkel néztem rá az angyallányra és muszá volt felülnöm,hogy ha kell ugorjak és széttépjem Shipet. Mikor a fiú azt mondta valamit be akarnak jelenteni felültem a kanapén és figyelni kezdtem. |
Rose próbált nyugtatgatni én pedig rámosolyogtam, hogy úgy tűnyjön feloldódtam, nem akartam, hogy az átszódjon ideges vagyok. Amikor Mike beengedett, körülbelül az egész falka ott ált az ajtó élőtt, mintha számítottak volna a nagy érkezésünkre. Köszöntöttem mindenkit sorjában, aztán bemutatkoztam Brunonak. -Szia Ship vagyok, te is a falka tagja lettél? Húha, mostanában egyre bővültök, Kathéknek így nehéz dolguk lesz veletek.- mosolyogtam mindenkire, aztán rápillantottam Rosera is, hátha ő megsúglya mikor lenne a legalkalmasabb pillanat bejelenteni az egészet. Amikor Rina rákérdezett, hogy mi újság, szinte rátapintott a lényegre -Hát igen pont ezért jöttünk.. valamit elkell mondanunk..- kedztem bele, aztán tartottam egy kis hatásszünetet.
Irinával fent beszélgettünk, mint két tinédzser, elmondtam neki, hogy nagyon tetszik az új fiú és áradoztam rúla egy sort, hogy milyen jófej. Mivel lent pasis sörözés zajlott, mi itt ketten addig, jól kitudtuk dumálni őket.. ő mesélt Mikeról én pedig Brunorol. Úgy vigyorogtam mintha valami görcs állt volna belém, aztán elmeséltem, hogy hogy nyitottam neki ajtót és milyen hülye jelmezben láttam meg először. Hirtelen megszólalt a csengő és mindketten felugrodtunk az ágyról, és kisiettünk megnézni ki is lehet az. Shipley és Rose jöttek látogatóba én pedig mindkettőt átöleltem és a köszöntés után töltöttem nekik is egy pohár innivalót. -A fiúk megitták az egész hűtő tartalmát, de még maradt egy kis szörp..- mosolyogtam, aztán leültem egy bárszékre. Ship szavain elcsodálkoztam.. itt valami komoly dolgról lehet szó, mert elég feszélyezettnek tűnt, így csak nagy szemekkel figyeltem őket. |
Éppen valamin nagyon nevettem mikor csengettek, Mike pedig ki ment megnézni kik azok. Persze azt mondta ne érjünk a piájához. Mi meg jó haverok lévén első dolgunk volt felinni az egészet. Így jár az aki még figyelmeztet is a dologra. ha nem mondja biztos nem érek hozzá, na jó de. Biztosan. A vendégek szerencséjére nem rég óta iszogattunk így még annyira nem voltunk berúgva. Inkább csak azt, mondanám, hogy kezdtek lebomlani a ki nem mondott gondolataim fala. Mikor megéreztem azt az orrfacsaró bűzt ösztönösen összevontam a szemöldököm és kisétáltam az előszobába, hogy lássam minden rendben van-e. Mikor megláttam azt a vérszívót és láttam, hogy Mike kedvesen (na jó ne essünk túlzásokba) inkább csak rendesen üdvözli kíváncsian pillantottam rá. A másik mellette lévő vörös lány viszont sokkal jobban felkeltette az érdeklődésemet. Nem éreztem még hozzá hasonlót. Különleges illata volt, olyan se nem ismerős, de se nem kellemetlen. Nem tudtam rá jönni milyen lény lehet, talán ő a hibrid, akiről meséltek?
- Hello. Bruno vagyok. – Nyújtottam kezet először a lánynak aztán egy kissé kelletlenül a fiúnak is. |
Az emeleten beszélgettünk Bellával, míg a fiúk odalent iszogattak. Szerintem most élik vissza a kamasz éveiket vagy tudom is én. De az új srácnak hála még jobban érezték magukat, mint eddig bármikor is. Talán egy picit kiegészültek vele együtt. Apropó új srác. Tudtam én, hogy valami történik Bella és közötte, egyszerűen éreztem a levegőbe. Azok a szemkontaktusok, és Bella pirulgatása elég sok mindenről árulkodott. Alig vártam, hogy kettesbe legyek az angyallánnyal, és megkérdezhetem tőle. Az ágyán ültünk (ami eredetileg az én ágyam lett volna mielőtt összejöttünk Mike-al) és kék szemeim kíváncsian csillogtak. Mikor Bella végre bevallotta, hogy bejön neki az új srác egy olyan ’én tudtam’ mosoly terült szét az arcomon. De ez nem tartott sokáig mert aztán csengettek. El nem tudtam képzelni a srácok milyen állapotban lehetnek odalent ezért inkább leugráltam a lépcsőn Bellával a nyomomban. Amint láttam, hogy Rose és Ship jöttek vidáman Rose nyakába borultam.
- Sziasztok. Mi újság? – kérdeztem és közben biccentettem a srácnak is. Annyira még nem szoktam meg a vámpír szagot. |
[94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Elmosolyodtam látva Bella lelkesedését, úgy látszott nagyon feldobta az egész esküvői gondolat. Nekem elég volt annyi, hogy egy kosár virágszirommal bevonulhatok Rose előtt, egyelőre. Természetesen én is nagyon szeretnék majd egyszer saját esküvőt. Minden lány álmodik ilyesmiről és bár nem mondhatni, hogy én gyerekként túlságosan ilyen típusú lettem volna. De tizenhat-tizenhét éves koromban elgondolkodtam ilyeneken, mikor éppen azt hittem megtaláltam az igaz szerelmet. De persze az nem volt ahhoz fogható, amit Mike felé érzek. Talán egy virágos mezőn lenne az esküvőm sok szép virággal körülöttem. Egyszerű ruhában lennék, mezítláb és a hajam lágyan omolna le körém. Nem szeretnék nagy felhajtást, csak én lennék és Mike, meg aki összeadna minket. Meg talán néhány ember, mondjuk Bella. Ő pedig szép halványrózsaszín ruhába és a hajába virágok lennének tűzve. Az egész olyan szép lenne, de szerintem Mike-nak hányingere lenne az egésztől. Nagy valószínűséggel túl nyálasnak találná, bár még az is lehet, hogy nem. Mikor Ship kijelentette, hogy átmegy lerendezni ezt Mike-al jobbnak láttam volna vele menni, de a lányok további beszélgetése elvonta a figyelmem. Így hagytam had rendezzék le együtt, bár egy kicsit ideges lettem.
