|
Témaindító hozzászólás
|
2013.11.03. 18:03 - |
 |
[156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
Felnevettem a kis angyalka reakcióin és azon,hogy magáz...
- Kis nyomorult... - mondtam két gonosz kacaj között,majd leugrottam a fáról.
- Első szabály: soha ne mutatkozz be egy vámpirnak,mivel onnantól még könyebben megtalál... Második szabály: ha velem beszélsz belenézel a szemembe, ha nem teszel igy a szemeid könnyen kigurulhatnak a helyükről... - vigyorogtam,Mike pedig közelebb lépett és megkérdezte,mit keresek itt...
- Ez az én városom,jogom van itt lenni, tetves dög! - üvöltöttem a korcsra,majd megigazitottam a kabátomat.
- Gyertek el a haloween partymra, vámpirnak öltözöm... - újra felnevettem. - Hozzatok angyalkákat is,hogy legyen mit enni... - Mike-ot egyre jobban irritáltam és valószinűleg ha mégegyet szóltam volna átváltozik és a torkomnak ugrik,de mivel tudta,hogy semmi esélye ellenem nem tette meg.
- Olyan kis védtelenek vagytok a többiek nélkül... szánalmas... |
| A beszélgetésünket Kathrin zavarta meg aki egy hideg csókot nyomott a nyakamra.Még sosem éreztem magamhoz ilyen közel vámpírt így enyhe sokk után hirtelen észbe kapva , undorodva kezdtem el letörölni magamról a szája nyomát , mint a gyerekek akik undorodnak valakitől ezért félnek hozzáérni. Bár nekem eltelt párpercbe míg felfogtam mi történt , Mike már felkészült volt és amint kirajzolódott a lány sziluetje megfeszültek az izmai. Mikor Kathrin felvette a tisztes távolságot megszorítottam Mike karját egyfajta jelet adva , hogy ne legyen jelenet , mert mögöttünk épp egy turista csoport ment el.
-Nem szeretem ha idegen wnők csókolgatják a nyakam.-mondtam a vámpírnak rezzenéstelen arcal.A félelmemet csak a szemem árulhatta el így igyekeztem kerülni a tekintetét.
-A nevem Ben Adamsky.-jelentetttem ki és már elkezdtem volna nyújtani a kezem de akkor észbe kaptam és gyorsan visszahúztam majd zsebre tettem és egy lépést visszahátráltam. Mike és Kathrin között egyértelmű volt a feszültség bár a nő mindezek ellenére nagyon felszabadultnak látszott.
-Mi a fenét keres ön itt?-nem mertem tegezni hiszen ha jól tudom már több mint 100éves. Egyre idegesebb lettem és egyfolytában mereven bámultam előre a semmibe mintha csak az épületekhez beszélnkék. |
Eltűntem...De itt az ideje visszatérni és boldogitani az embereket..
Úgy döntöttem ellátogatok a főtérre,de nem várj fordulat történt. Megéreztem Mike undoritó bűzét a vámpirkáim között és egy angyal illatát. Közelebb mentem és meg is pillantottam őket. A vámpirok odébb vonultak mikor felismertek engem és gonosz vigyorral az arcomon közeledni kezdtem hozzájuk. Mike izmai megfeszültek és felállt,láttam a szemében,hogy bármikor képes lenne rámvetni magát ha hozzáérnék az angyalkájához és ez tetszet... Vigyorom még szélesebbre húzódott,majd megálltam.
- Szervusztok, ifjak... - kuncogtam fel,majd hirtelen az angyalka mögött termettem és megcsókoltam a nyakát,majd visszatértem előző helyemre. Mike eközben majdnem elkapott...
- Nyugi, kutyuska... Most nem vagyok éhes... Beszélgessünk... - nevettem,majd felugrottam egy közeli fa ágára.
- Hiányoztam nektek,igaz? - kacsintottam. |
| Még mindig nem értettem mit akar Mike ezzel a bulival , neki felesége van így nem csajozhat inni vámpírok között pedig nem okos dolog.
-Miért mennénk?Várj....ti komolyan mentek?!- eltorzult képpel néztem Mikera majd ismét visszanyerve magam fölött az uralmat a semmitmondó arcom következett.-öngyilkosok akartok lenni vagy tisztítani mentek?-ahogy belegondoltam hogy hogyan fog elszabadulni a pokol korázott a hideg.
-Szerintem Ness tökéletes örző....figyelmes kedves védelmező-próbáltam védeni az örzőm.-szép farkas....a szép nem fontos az felesleges jelentéktelen.-kezdtem összezavarodni ezért visszatereltem a szót a vámpírokra.
-Tehát hogy is van ez a buli? Kathrin mindenkit meghívott vagy csak a híre terjedt el?- az utca hirtelen kiürült és vészjósló csend ült le a főtérre.-szerintem ez csapda.....biztosan |
Figyelmesen végighallgattam a srác leirását errőla Ruby csajról.
- Hmm...asszem hallottam már róla... A bemutatásod alapján azt mondanám,hogy a régebbi énem női változata lehet... - nevettem.
- Nessi aranyos lány, viszont szeintem nem lesz jó őrződ... Elégéé... Kislányos és figyelmetlen néha.. - mosolyodtam el,majd az én figyelmem is a vámpirokra terelődött.
- Teljesen elment az eszük, emberek százait mészárolják le vagy változtatják át az ünnep közeledtével,aztán mikor találkoznak ölik egymást... Ilyenkor mindig megbolondulnak.. De úgy érzem,hogy készülnek is valamire... Kathrine fél éve eltűnt,most meg előjön a bulijával...Nagyon fura ez az egész. - körbenéztem. a főteret szinte a vámpirok uralták és boszorkányok...
- Nagyon felkapott hely lett Wonderland ezeknek a férgeknek... - suttogtam.
- A falkád jön a partyra? - kérdeztem érdeklődve. |
| Felnevettem Ruby képnélküli leírása hallatán.
-Szerintem ismered ezt az igen csinos nőszemélyt-nevettem fel ismét , a lány első látása óta nem kételkedtem benne , hogy elterjedt a híre.-tényleg szemrevalóde nekem nem a szadizmus és a spontan tettek a stílusom....-tartottam egy kis szünetet majd előremeredten figyeltem az előttünk elhaladó vámpírokat , akik hangoskodásukkal felhívták magukra mindenki figyelmét , mikor elmentek folytattam.-a neve Ruby-néztem Mikera és kíváncsian vártam a reakcióját.
-Nagyon édes teremtés de.....olyan ördögi stílusban-igazából magam se tudtam , hogy milyen.
-Nessi is elbűvölő.-ezúttal ezt komolyan is gondoltam és bár Rubyt nem de Jenessat sikeült valamennyire kiismernem. Bár nem akartam közeledni a lány felé pontosan tudtam , hogy van benne valami ami vonz. A gondolataimat ismét a vérszívók terelték el.
-Mostanában az összes féreg olyan mintha részeg lenne....a hangoskodásuk a röhögésük a hóbortos kis szórakozásaik.-néztem végig undorodva a sok vámpíron.- valami készülődik vagy csak az ünnep bolondítja meg őket. |
Halkan felnevettem a fiú viccén,pedig nem is volt annyira vicces..talán a fáradtság leszivja picit az energiámat és a favicceken is tudok nevetni...
- Ugyan már... A védelmeződtől nem kell félni... - kicsit talán tolakodónak hatott, de odahajoltam a sráchoz és megszagoltam.. - A falkavezér húga és....még valaki. -felnevettem. - Hát a hugicától nem kell félned, a másik meg...elég erős az szaga,már éreztem a területünkön is.... Hát nem tudom,jó csajnak tűnik... Tudod, a szagból sok mindent meglehet állapitani.. - felnevettem, majd megigazitottam a sapkámat és a rendőri irodára pillantottam.
- Igen, hallottam hirét... Hát itt van ez az ünnep is, számitanak rá ők is,hogy a fajtársaik nem fognak tudni uralkodni magukon meg úgy alapból idióták a vámpirok.... - csóváltam a fejem kissé ingerülten.
|
| Mike története inkább vicces volt mint lesokkoló.
-Hát akkor a csaja biztos Farkaséhes lehetett.....-nem bírtam ki hogy ne süssem el ezt a viccet bár még én sem nevettem rajta....ahogy semmi máson sem szoktam nevetni. A következő mondat viszont elkeserítő volt , mivel a hosszas itt eltöltött idő ellenére még mindig nem sikerült a védelmezőimmel túl jó kapcsolatot kialakítani , őszintén szólva Rubytól jobban félek mint a vámpíroktól , ha választanom kéne inkább egy vámpír őrizzen mint az a nő....,még a szemébe se merek nézni.
-Hát....akkor ez a party hanyagolva lesz mivel jobban félek a védelmezőmtől mint a vámpíroktól.-mondtam kicsit elnevetve magam de most is azonnal visszatért a komoly arckifejezésem.
-Egyáltalán ki menne haloweeni buliba vámpírokhoz?-tényleg érdekes volt ez a buli és az első gondolat ami felmerült bennem , hogy ez valami csapda. Láttam ahogy Mike eközben fintorog a sok vérszívó bűzére így kicsit ellegyeztem magunk közül a kezemmel a nem kívánt szagot.
-A rendőri irodában is megnőtt a számuk talán így könnyebben eltusolják a haláleseteket....-suttogtam halkan a háztömb felé pillantva. |
Felkuncogtam a kijelentésére,miszerint nem fogják megenni őt a vámpirok.
- Az egyik haveromat a csaja ölte meg,pedig állitólag szerették egymást... - vontam vállat,majd a pad támlájának dőltem és próbáltam minél kisebb levegőket venni,mivel nagyon irritált a vámpirbűz.
- Majd este velük leszek, le kellett ellenőriznem, hogy mennyi vérszopó flangál erre, és sajnos sokkal többen vannak múlt évhez képest.... - oldalra húztam a számat.
- Hallottál a halloween partyról, az öreg kastélyban? Nem lenne jó ötlet megjelenned ott, csak ha van veled legalább egy farkas... - néztem a srác szemébe. |
| A műszakomnak már vége volt de nem tudnám eldönteni hol vagyok nagyobb biztonságban mivel kilépve a csípős időjárásban megfagytam de a munkahelyemen túl sok volt a vámpír.....hbár ez a főtérről is elmondható volt.Amint kiléptem a küszöbön éreztem magam mögött a sok fúró éhes tekintetet amitől egy ismeretlen mentett meg. A védelmező azonnal kirántott a sok vágyakozó tekintet köréből és magával húzott egy padra.
-Ben Adamsky-mutatkoztam be amint kiderült Mike nevezetű farkasnak.-ne aggódj velük dolgozok -vontam meg a vállam. Mike különlegesnek tűnt és bár először nem esett le de a kezén lévő gyűrút észrevéve már tudtam , hogy ő lehet az alfa. A farkasokra mindig alázatosan tekintettem talán a szigorú családi hátterem miatt is de Mike mégjobban elnyerte a tiszteletemet.
-Úgyse esznek meg-mondtam , felvéve a szemkontaktust.- De csodálom hogy te ilyen fesztelenül kóborolsz itt nem kéne inkább a családoddal lenned?-kérdeztem ismét a gyűrűre pillantva. |
Csípős, hideg reggelre ébredtünk. A levelek már a legtöbb fáról lehullottak, nem szeretem az őszt...ez a vámpirok időszaka... A haloweent is élveztem egésszen addig,mig falkavezér nem lettem,most viszont már vigyáznom kell a családomra,a feleségemre... és nincs időm semmire,bulizni sincs időm,ez nem tetszik...
Úgy döntöttem kicsit kijövök a főtérre sétálni és felderiteni a terepet. Mélyen beleszippantottam a levegőbe és csomó vámpir szaga ütötte meg az orrom, viszont egy angyal illatra is felfigyeltem. Azonnal a szag felé kaptam a fejem és elindultam arra. Megláttam a szag forrását és mögötte egy vámpir csajt, odasiettem és magammal rántottam a kék hajú srácot.
- Veszélyes ilyenkor kint mászkálni a főtéren,még igy is,hogy csak reggel van... - hadartam,majd leültünk egy padra.
- Mike vagyok...Mike Dearman. - mosolyogtam a srácra kissé aggódva aa vámpirok tömegének láttán. |
 Sóhajtottam egyet, de akkor hirtelen megjelent egy barnahajú lány és néztem rá. Ezek szerint ők ellesznek. Feálltam és nem szóltam semmit. - Nem is zavarok tovább, jó mulatást.. - Néztem mind a kettőre szokásos jeges tekintetemmel és elindultam, nem akarom ezt a kis idilt megzavarni. |
Épp válaszoltam volna a szőkeségnek amikor egy másik lány huppant le mellénk. Kicsit felvontam a szemöldököm.
- Szia Emily. - köszöntem mielőtt bemutatkozott volna - Ismered Tammy-t nem? Tudod... - rögtönöztem - ...a húgomat. - célzgattam a tényre, hogy egy házban lakunk. Lehet, hogy eleinte nem ismert fel de azért reméltem, hogy leesik neki. Hiszen a második falka az erdő közepén lakott egy kis faházba. Már egy ideje nem mentem haza, de azért találkoztam már a lánnyal. Persze az emberlány előtt nem terveztem kimondani a dolgokat.
- Tudod a narancssárga hajú, agresszív csaj aki azért is ordít ha levegőt veszel. - viccelődtem, majd a még ismeretlen lányhoz fordultam - Salamon vagyok. |
 Teljesen beleástam magam ezen a héten a munkámba az orromig sem láttam el a sok tervrajztól ami az íróasztalon hevert amiknek a sorsa végül az lett hogy egy karrántással lesöpörtem őket az asztalról és úgy ahogy voltam a laza farmerben és egy mackopulcsiban kimentem az utcára.Nem laktam messze a főtértől ezért a legjobb fejszellőztetéshelyszíneként azt választottam.Az idő kezdett enyhülni de a hemzsegő tér mit sem változott.Mindenki valakinek a társaságában enyelgett vagy éppen csak beültek egy kávézóba , nagyon egyedül éreztem magam minden alkalommal mikor egy halom nyáladzó pár vett körül aztán a fahéjaskalácson és a töményszerelem szagán kívül más is megütötte az orrom....a fajtám szaga.Azonnal megörültem egy ismerős illatnak és rögtön az irányába fordultam aminek a forrása egy férfi volt.....egy lány társaságában.Milye meglepő hogy ő sincs egyedül de nem zavartatva magam azért odacsapódtam hozzájuk és helyetfogglaltam mellettük.
-Hali-mosolyogtam halványan.Nem tudtam mit szokás ilyenkor mondani egy vadidegennek.-Nem szoktalak titeket itt látni újak vagytok?-kérdeztem bátortalanul és közben kiropogtattam a kezem.
-A nevem Emily a közelben lakok....-mostmár egyre halkabban beszéltem az önbizalom hiányában. |
Épp a mobilomat néztem mikor megszólított egy srác, hosszúra nyújtva a kszönését. Ránéztem és hátra dobtam a hajam. - Hello, talán. - néztem rá majd ránéztem a szabad helyre. - Felőlem.. - mondtam és néztem vissza a mobilomra. Sóhajtottam egyet és kellemes volt az idő. - Te gondolom már régóta itt vagy.. - vettettem rá egy pillantást és egy sunyi mosolyt. |
Sütött a nap, így egész délután Tammy szobájába feküdtem és hallgattam az ordibálását, hogy már megint cipőbe feküdtem fel a tiszta ágyra.
- Mintha te soha nem feküdnél nyakig sárosan az ágyban. - dünnyögtem lustán mire kaptam egy csúnyanézést. Magam elé emeltem a karom ahogy hozzám vágott egy párnát és ügyesen elkaptam, majd nyelvet öltöttem rá és figyeltem ahogy mosolyogva kihalad a szobából, hogy kaját keressen magának. Ritka pillanat volt, hogy Tam mosolygott és jókedvében volt, így ezt az időt választottam a kimozdulásra. Nyolc óra. Felkaptam egy tiszta pólót és egy dzsekit, majd lerongyoltam a szobából és cipőt húztam.
- Léptem. - kiáltottam és válaszát meg sem várva kiléptem az ajtón.
Még mindig sütött a nap, de azért már sötétebb volt. Balra vettem az irányt és átvágtam az erdőn, hogy eljussak a főtérre.
Kerülgettem az embereket és figyeltem az arcokat. Hírtelen egy szőkeségre lettem figyelmes aki a szökőkút mellett gubbasztva nézelődött. Lazán zsebrevágtam a kezem és megindultam felé.
- Hello. - nyújtottam meg egy kicsit az l betűt. Újnak nézett ki és elveszettnek.
- Csak nem mostanság érkeztél? - kérdeztem - Leülhetek? |
Mivel új voltam még, úgy gondoltam, hogy körül nézek egy kicsit a városban. Nagyon meleg volt így csak estefele mozdultam ki, olyan 8 óra körül, már nem is sütött akkor a nap, és nem volt olyan iszonyatosan meleg. Egy rövig pánt nélküli türkíz kék egybe ruhába voltam, és egy fehér lábujj-közes szandálba. Telefonom a kezembe volt, és úgy sétálgattam. Kellemes volt a hely, nem voltak sokan. Hajam most kivolt engedve és egyenes volt, beletúrtam és hátracsaptam, mikor a térnél egy volt egy szobor és az körül pedig egy szökőkút, leültem a márványnak a peremére és néztem körbe. |
 Tudtam hogy ez most egy ideig eltart, mert nem akarok bunkó lenni és kifogásokat keresni, hogy eltűnjek, de ki tudja.
-Kösz nem kell...-mondtam majd összefontam a két kezemet és úgy néztem előre.
-Washingtonból...onnan is egy ici pici zugból ami egérlyuknak is nevezhető...-meredtem magam elé. |
Láttam rajta, hogy meglepődik amiért csak simán leülök, de nem tudott nagyon érdekelni. Mikor kijelentette, hogy még új itt reméltem, hogy a mocskos vérfarkasok nem tették még rá a mocskos védelmező mancsukat és nem fog senki eltenni láb alól, ha kicsit játszadozok a lánnyal. Lazán hátradőltem a padon és elmosolyodtam.
- Hát én már mondhatni törzslakos vagyok, szóval, ha szükséged van valakire aki körülvezet csak keresd Ryant. Mivel ez volnék én. Ryan Daniel Osmer. – mutatkoztam be a teljes nevemen, ha már ő is ezt tette. Egyébként szép lány volt, olyan kis tipikus ártatlan féle. Talán azért mert még nem találkozott velem.
-Na, és honnan jöttél Cherry Eve Kelly? – kérdeztem tőle barátságosan. Egyenlőre nem akartam, hogy lelepleződjön az igazi énem ezért próbáltam rendes lenni bár elég nehezen ment. Talán már rájött, hogy vámpír vagyok? Nem hiszem, hogy akkor ilyen bájosan elcsevegnénk. Már ha ezt annak lehet hívni. |
[156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
