|
Témaindító hozzászólás
|
2013.11.03. 17:18 - |
 |
[87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
Mike karjaiba burkolózva nehéz volt másra gondolni, csak is arra, hogy mennyire szeretem. Nevetve és finoman elpirulva válaszoltam a mondatára, ami egyébként nem túl jellemző rám, de most úgy éreztem a boldogság megrészegített.
- Én meg annyira örülök, hogy a férjem lettél. – mosolyogtam rá és elmerültem sötétbarna szemeibe. Egyedül azt tudtam kívánni magunknak, hogy soha ne legyen vége ennek a napnak. Pár percig még lassan táncoltunk és ahogy láttam Bella meg Bruno is csatlakozott hozzánk, azon a sok-sok emberen kívül is, aztán egyszer csak begyorsult a zene és az öreg párok erre természetesen mind helyet foglaltak.
- Mit gondolsz ifjú férjecském, táncoljunk még vagy igyunk valamit? – kérdeztem, de aztán feltűnt Bruno is aki minden áron koccintani akart az ifjú párral, így a kérdésem megválaszolatlan maradt de elég egyértelmű volt mi fog következni. A legközelebb körbejáró pincért már el is kapta Bruno és a kezünkbe nyomott egy-egy pezsgős poharat. Mosolyogva figyeltem a férjembe karoltam mikor koccintott velünk. Boldog voltam, hogy Bellára rajtunk kívül egy ilyen jó ember is vigyáz, mint ez a srác és Bruno pedig az egyik legjobb barátom lett mára.
Hálát adtam az égnek amiért Irina szülei nem borultak az én nyakamba is. Csak csendesen bólogattam a háttérbe Irina anyukájának az érzelmi kitörése alatt és közben muszáj volt megállapítanom magamnak, hogy néhány gesztusa mennyire hasonlított a lányáéra. Mikor végre elbúcsúztunk, és Bella megkérdezte, hogy táncolunk-e már nem is mondtam több mindent, csak megforgattam a keze körül és elvigyorodtam. Mindig is imádtam a bulikat és a legjobb részük a tánc volt szerintem. Sokszor mondták, hogy én maga voltam a buli lelke, de ezt sosem vettem komolyan. Viszont most volt egy kis bökkenő, mégpedig, hogy ilyen nyálas lassú zenére kellett táncolnunk. Mindig is utáltam ezt a táncnak nevezett lassú keringést amitől megszédül az ember. Gondoltam, hogy azért letáncolok Bellával egyet, hogy legyen egy jó napja, mert biztos voltam benne, hogy imádja ezeket a romantikus dolgokat. Már éppen oda akartam menni a zenész csávókhoz, hogy jól van most már jöhetne valamilyen komolyabb dolog is mire végre begyorsítottak. A vérem is egyből felpezsdült és amire legelőször gondoltam, hogy az ifjú párra igyunk.
- Ez a mai egy csodás nap volt emberek. Muszáj koccintanunk rá, hogy Irina lehorgonyozott a legnagyobb marha mellett aki csak létezhet. – húztam egy kicsit Mike agyát, de közben megveregettem Mike vállát. – Mike pedig elvette a legszebb lányt a Földön. – kacsintottam rájuk, aztán alig láthatóan Bella fülébe súgtam.
- De természetesen csak utánad. – pusziltam meg az arcát aztán intettem a legközelebbi pincérnek. - Három pezsgőt szeretnénk. Na, jó legyen négy de nem én itattam a kiskorú barátnőm. – jegyeztem meg és Irina és Mike kezébe nyomtam egy-egy pezsgőt, majd levettem egyet magamnak és Bellának is. |
- Sok mindent nem tudnak rólam. - vigyorgom tovább,majd megpörgetem Nessit.
- Talán én is veszélyes vagyok, de a te fajtádtól biztosan nem veszélyesebb. - kacsintok,majd megpillantok egy srácot. Köszönt,igy én is azt tettem, mivel alig lehetett valamit hallani csak biccentettem neki.
- Nem iszunk valamit? - kérdezem a lány fülébe súgva, ha azt mondja,hogy menjünk elindulok egy üres asztal felé. |
 Hirtelen megláttam egy fiúval táncolni Nesst, így odarohantam hozzájuk. -Sziasztok..- zavartam meg őket a táncban. Persze ők tovább táncoltak, így, hogy a közelébe maradjak gyorsan felkértem egy fiatal, mély dekoltázsú csajszit, és szorosan Ness mellet táncoltam a csajjal. -Rajtad tartom ám a szemem..- mondtam vigyorogva Jenessanak, de csak a tátogásomból vehette le amit mondok. Akivel táncoltam persze furán nézett rám, de aztán megpörgettem és kicsit közelebb húzódtam hozzá. Ha Nessék szünetet hagytak a táncban, csatlakoztam hozzájuk és a lánytól elbúcsúztam volna. |
Majdnem Arthur után mentem mikor egyszerűséggel ott hagyott.
- Arthuuur. – nyújtottam el a nevét, de a következő pillantban elvétettem, hogy hátulról a nyakába vethessem magam, mert megragadták a karom.
- Carter. – találtam szembe magam az előbb még a színpadon éneklő fiúval. Hát határozottan jobb hangja volt nálam, de ezt semmi esetre nem ismertem volna be neki.
- Nem is tudtam, hogy zenész is vagy. – helyeztem a kezébe a tenyerem. – De más történeteket elég sokat hallani rólad. – jegyeztem meg halkan. - Kiderült, hogy te olyan veszélyes alak vagy. – billentettem oldalra a fejem és nem vettem tudomást a kérdéséről. Lassan mindenki bekapcsolódott az ifjú pár táncához és egyre többen és többen kezdtek táncolni. Próbáltam Carter válla fölött megkeresni Arthurt, de nem nagyon láttam. Pedig Alex rám bízta és ez egy kicsit aggasztott. Nagy valószínűséggel már felszedett néhány csajt. Amikor megismertem úgy tizenhét éves lehettem, de már akkor minden nap más lányokkal láttam. Azóta pedig már elhíresült a falkában a csajairól és a csajozási módszereiről. Mintha láttam volna a hátát, ahogyan egy kissé furcsa lányt kísért valahová. De aztán elfordultunk a zene ütemére, így szem elől tévesztettem.
|
 Nagyon aranyos volt Rina anyukája, azt kívántam bárcsak nekem is lett volna egy ilyen szülőm kiskoromban. Olyan kedves és aranyos volt.. szinte többet beszélt mint én. Bruno csak ott állt melletem és halgatta a hülye fecsegésünket, a végége már egészen megsajnáltam. -Minden nap szólok majd Rinának, hogy telefonáljon haza, és akár gyakrabban is meglátogathatják őt.- mosolyogtam, majd puszilkódtunk egyett és elköszöntünk. -Na? Követjük Mikeékat, még nem is táncoltunk ma.- kérdeztem Brunotól, miközbe átöleltem. Éppen egy nagyon jó számot játszottak, így ha igent mondott a fiú, csatlakoztunk Irináékhoz, átkulcsoltam Bruno nagy vállán a kezem és szorosan magamhoz öleltem. Olyan jó biztonság érzetem volt mellette.. |
Kár, hogy nem ment bele a menedékházas buliba, pedig biztos lettem volna benne, hogy jól szórakoztunk volna. Kezdett lehervasztani a lány.. -Mit számít, hogy ki mit gondol rólad? Én szarok mások véleményére..- mondtam miközben a parketten táncoltunk. Egy kis idő múlva viszont elhúzódtam tőle -Bocs ,de akkor ezt inkább hagyjuk a fenébe, nekem a közelben kell maradnom, hogy Nessre vigyázzak, ha neked nem jó az erdőben, akkor örülök, hogy megismertelek.- hazudtam, majd ott hagytam a parkett közepén az ismeretlen lányt, akinek még a nevét is elfelejtettem megkérdezni. A falka tagjait kerestem, de sehol sem láttam senkit. |
Megfogjuk egymás kezét és kivonulunk a "közönség" elé. A zene halk, viszont az emberek hangja olyan,mint a zümmögő méheké. Viszont mikor meglátnak minket elcsendesednek. Rina kijelentésére bólintok és édesen elmosolyodom, mint a jó kisfiúk. Összeismerkedem a feleségem anyjával,apjával és testvéreivel. Jó fejeknek tűnnek... Az ismerkedő procedúra után Rinával a táncparkettre sietünk és lassúzni kezdünk a tömeg közepén. Szorosan magamhoz ölelem és beszivom a virágéhoz hasonlitó illatát.
- Mondtam már,hogy elképesztően gyönyörű vagy? És örülök,hogy a feleségem lettél? - súgom lágy hangon a fülébe,majd megpörgetem, aztán újra magamhoz szoritom. |
 Nevetve neztem a fiúra és mikor bele suttogott a fülembe kirázott a hideg.Mostmár alig éreztem a bor hatását de azért látszott rajtam a kicsit kipirult arcomon és a bárgyú mosolyomon.Felálltam és hosszasan vadul csókoltam a fiút majd mikor elhúzódtam megfogtam az ingjét és behúztam a tánctérre.
-Hova sietsz drága?-néztem rá még mindig nevetve-az ellenséges falkához hmmmm.......ha lebuknánk megutáltatnám magam pedig a környéken lakok szerintem ezt hanyagoljuk most és saját érdekedben te se menj oda nem éri meg.-kacsintottam rá majd felnéztem a fényekre és kicsit jobban szemügyre vettem a terepet.Mindenhol táncoló párok és csevegő emberek halmazát láttam majd megpillantottam a párt és elmosolyodtam.Gyönyörű volt a menyasszony és a vőlegény is annyira kiegészitette a látványt a kinézetével.Bár kicsit elkalandoztam megint a srácra néztem.
-Szeretnél tovább táncolni menjünk az én házamba vagy hagyjuk az egészet?-mostmár rajta múlt a döntés de nem hiszem hogy továbbra az engem boldogítana mivel valószínűleg az igényeit kielégíteni jött ide nem ünnepelni. |
 Mrs. Bryson~Irina anyukája
Mrs. Bryson a jelen pillanatban a legboldogabb anya lehetett a világon. Mindennél jobban szeretett kislánya végre férjhez ment. Egyedül, azzal volt baja, hogy nem ismert ezen az esküvőn senkit, és kicsit azért is mérges volt lányára, hogy szinte alig telefonál haza. Boldog férjébe karolva nézték a táncoló ifjú párt és az idősödő hölgynek éppen könnyek szöktek a szemébe az ő kicsi egyfolytában rosszalkodó lányát nézve, mikor megszólította valaki. A kedves nő egyből széles mosolyra húzta ajkait és nagy boldogsággal megölelte a lányt, figyelmen kívül hagyva a felé nyújtott kezet.
- Ó Bella nagyon örülök, szólíts csak Maggienek. – szinte sugárzott a nőről a boldogság és alig akarta elengedni Bellát. De végül még is elszakadt tőle és további nagy mosollyal folytatta.
- Annyira, örülök, hogy Rina barátokra talált, szegény sose volt az a túl népszerű kislány. Biztosan a fiús magatartása miatt. Akárhányszor be akartam fonni a haját nagyban ellenkezett most pedig nézz csak rá, hiszen olyan gyönyörű és olyan légies. Mint egy balerina. – itt megtörölgette könnyes szemeit és tovább folytatta a lány felé fordulva. – De te is és itt mindenki olyan kedves, és ez az egész esküvő fantasztikus. Mondjuk, azt hiszem megállt a szívem egy pillanatra mikor Irina és Mike leugrott arról a szikláról, de Rina mindig ilyen kis extrém volt. – nevetett fel egy pillanatra még mindig könnyes szemekkel. – Láttam hogy te kísérted oltárhoz az én drágámat, biztosan nagyon szoros a kapcsolat közöttetek. Nem is tudtam, hogy már két éve ennyi barátjával lakik együtt. Kérlek szívem, mond neki, hogy telefonáljon sűrűbben, mert az Anyukája aggódik érte. Mindig veszélyes dolgokba keveredett már kiskorában is és a bátyjai után koslatott. – csóválta meg a fejét az asszony és aztán visszanézett egy pillanatra a mennyasszonyra és újra Bellára. – Ó kérlek Bella vigyázz rá, hiszen olyan kis hebrencs ez a lány. – borult újra a lány nyakába az asszony és szorosan megölelgette. |
Hirtelen bekeményített a kiscsaj, én pedig keztem kifogyni a türelmemből. Legszívesebben lenyomtam volna még a torkán egy nagy adag whiskeyt, vagy nemtudom, persze ezt nem tettem meg. -Jó akkor van a közelben egy menedékház, ahol az ellenség falkája lakik, ha oda betudnánk menni észrevétlenül, akkor csinálhatnánk.-súgtam a fülébe olyan halkan amilyen halkan csak lehet. Nem akartam, hogy vmelyik farkas kifülelje. -Benne vagy?- kérdeztem vigyorogva. Reméltem, hogy most már nem játsza meg a szende szüzet és rátérhetünk a ényegre. |
Még mindig hatott rám az alkohol de azért kezdtem kijózanodni amihez bőven hozzá járult a simogatása a srácnak ahogy éreztem hogy egy idegen kéz járkál le fel a hátamon.Nem mondom hogy nem tetszett ilyen állapotba akármibe belementem volna de az utolsó mondata pofonként hatottt rám."Az erdőben ugye jó lesz".Pár másodpercig tágra nyílt szemekkel megszeppenve ültem majd ugyan ilyen arckifejezéssel fordultam hátra még mindig kérdőn nézve a fiúra.
-Amúgy szia Yenda vagyok-mondtam kicsit elnyújtva a szavakat-Hogy mi van?-mostmár nem bírtam vissza fogni a nevetésem és idegesen beletúrva a hajamba elkezdtem nevetgélni.
-Tudod van ház meg...ágy meg....-még mindig nem tudtam magamhoz térni hirtelen kínosnak éreztem az öltözetem az italt a viselkedésem így csak az utóbb elhangzottakra tudtam gondolni-van egy házam az erdőben.....DE MIVAN?-ledöbbenten még mindig röhögcsélve ültem a fiú mellett. |
A csajszi akinek még a nevét sem tudtam nem fogadta el az italt, így mindkét pezsgőt én ittam meg. A másik lány komolyabb volt, nem tudtam volna lefektetni.. már ránézésre azon lányok közé tartozott, akikért harcolni kell. Ma én persze egy ágyast kerestem, így beértem volna bárkivel. Jó azért nézzen ki valahogy, legyen sexi, de ezen kívül tökmindegy. -Az új falkából jöttem, magunkon kívül nem ismerek senkit.- mondtam a csajnak, miközben elkezdtem simogatni az ismeretlen lány hátát, és a nyakába hajoltam. -Amúgy Arthur vagyok- nyújtottam kezet a másik lánynak, miközben még mindig a káó csajszit ölelgettem. Ez így persze viccesen jött ki. -De ha most megbocsájtasz.. asszem mi lelépünk, ugye?- mondtam, aztán nyomtam egy hosszú csókot. -Az erdőben megfelel? Ott még úgy sem csináltam?-kérdeztem vigyorogva. |
 Amikor megjelent Nate és Lilly a nyakukba ugortam konkrétan és úgy köszöntöttem őket. Aztán a bátyjámhoz szóltam -Miért nem láttunk suliban az elmúlt egy hétben? Hol mászkáltál? -aggódtam, aztán rájöttem, hogy visszakéne fognom magam. -Már csak egy évünk van, aztám húzhatunk ebből a szar suliból, addig bírd ki- mondtam mosolyogva. Most, hogy így belegondoltam, gőzöm nem volt, hogy mit fogok kezdeni magammal egy év múlva. Egyetemre megyek? Vagy beállok pincérkedni? Egyik döntés sem hangzott jónak.. Amikor elmentek Belláék, hármasban maradtunk -Na? akartok táncolni?- kérdeztem mosolygósan. Így már sokkal jobb volt a buli, hogy ők is itt voltak velem. |
Amikor Lilly és Nate is csatlakozott körünkbe, mosolyogva üdvözöltem őket. -Örülök, hogy itt vagytok, Rach már biztos hiányolt titeket.- mondtam kedvesen, de gondolom Brunonak az itt létük már annyira nem tetszett. -Rég láttalak Nate, gyakrabban eljöhetnél hozzánk..- mondtam már nem olyan vidáman. Kiskorában volt, hogy estéket ügyeltem át, amíg Rose és Ship elvoltak.. persze erre lehet, hogy csak én emlékszek. -Juj nézzétek, ott vannak Mikeék, és a szülők. Bruno gyere, mutatkozzunk be nekik.- nyaggattam a fiút, azzal egyedül hagytam Lillyt, Natet és Rachet, a három jómadarat. -Annyira kíváncsi vagyok, hogy milyenek lehetnek, csak nem olyan roszak, ahogy Rina leírta őket.- mondtam kicsit halkabban Brunonak, miközben feléjük tartottunk. -Sziasztok- köszöntöttem ismét őket, aztán rina szüleihez fordultam. -Üdv én Bella vagyok, a lányuk egyik barátja..- nyújtottam kezet. -Hogy tetszik eddig a buli?- kezdtem bele bájcsevegésbe, ennél jobb kérdés elsőre nem jutott eszembe. Bár a fejemben akadt még pár, mondjuk ~Biztosíthatom ,hogy Irina remekül választott férjet, az alfa mellet a falkában biztonságban tudhatja magát, bár a vámpírokkal még akad egy kis konfliktus.~ vagy ~Üdv én egy angyal vagyok, akarják ,hogy körbevezessem magukat a sok idegen között? Ez itt Bruno aki egy vérfarkas, a lányuk férje, pedig az alfa, itt a közelben van pár vámpír is, akiktől nem árt ha a távolságot megtartják.~ de inkább maradtam az unalmasabb választásnál. |
Halkan haladtam Alex oldalán és amint kiléptem a fényre, hányingerem támadt. Rózsaszín virágok, a lassú és nyálas élőzene amit egy elég fura srác énekelt, meg a gusztustalanul boldog emberek. Teljesen egyetértettem Alex megnyílvánulásával.
-De. Soha életemben nem szórakoztam ilyen jól. -ironizáltam mérgesen- Hányinger. -tettem hozzá majd szemügyre vettem a skacokat. Ness táncikált. Arthur felszedett egy csajt aki láthatólag ivott már egy keveset. Salamon meg leült egy asztalhoz és látványosan szenvedett.
-Soha nem megyek férjhez. -ráncoltam az orromat, ahogy mindig szoktam. A fiú mondatára körbe se kellett néznem.
-Azért lássuk be. Könnyebb egy farmerban küzdeni mint egy esküvői ruhában. -vigyorogtam a szőkehajú lány felé. Ő volt talán az egyetlen a vőlegénnyel együtt aki úgy jogosan volt boldog. Sose értettem, hogy a vendégeknek ebben mi jó. Kivéve Arthur-t. Ingyen pia. |
Mikor átvágtunk a növényeken megforgattam a szemeimet.
- Mi ez a giccsparádé? – kérdeztem magamtól, de szerintem a mellettem sétáló narancssárgás hajú lány is hallhatta. Legszívesebben most rögtön haza is húztam volna, de nem engedhettem, hogy olyannak nézzenek, aki nem teljesíti a kötelességét. Az ellenfelet pedig itt lesz a legkönnyebb felmérni. Hazai pályán sokkal lazábban mozognak, könnyebb kilesni a gyengepontjukat és azt is, hogy mennyien vannak valójában. Miután Ness elráncigálta Arthurt a parkettre egy szabad asztalhoz ültem le és levettem egy tálcáról egy pohár pezsgőt. Pár pillanatig figyeltem, ahogy a legjobb haverom és a húgom táncol, de aztán visszatereltem a figyelmem a mellettem egy cseppet sem túl mosolygós Tammyre.
- Nem tetszik az esküvő talán Tam? – néztem rá egy kicsit gonosz vigyorral. Időközben elindult valami szörnyű lassú szám, mivel megjelent az ifjú házaspár. Ahogy láttam, hogy milyen undorítóan szerelmesek arra gondoltam biztos nem kell sokáig várni, hogy a Mike gyereknek máris örökösei legyenek.
- Nem hiszem, hogy túl erősek lennének. Nincsenek nagyon sokan. – jegyeztem meg, körülnézve a másik falka tagjain. Az egyetlen probléma az volt, hogy még így is többen voltak nálunk. |
Felsietek a "szinpadra" mikor meglátom a közeledő párocskát és lassú zenébe kezdünk. Én csak dudorászok, most a gitáromat egy fa tövében hagytam. Körbenézek, és megpillantom Nessit. Nagy mosoly húzódik arcomra és intek a másik énekesnek,hogy tartsa a frontot. Két szám között lesietek Nessikéhez és vigyorogva kapom el a karját.
- Csá, szörnyecském. - nevetek fel halkan. - Szabad egy tánsra? - megse várom válaszát, azonnal táncolni kezdünk. Gyengéden megfogom a derekát,másik kezemmel pedig az ő kezét és lassú táncolásba kezdünk.
- Mizujs? - súgom oda a fülébe. |
Kicsit sértő volt a lány mondata de ha magamat kívülről néztem volna én is ezt mondtam volna de azért oda fordultam hozzá.
-Ha most nem ittam le volna le magam ennek a srácnak semmi esélye sem lenne-mértem fel a hozzám kínosan a privát szvérámba hajoló fiút és most hozzá intéztem a szavaim illetve a hozzám nyújtott pezsgőt eldobtam és egy laza mozdulattal elnyelettem a föld által.
-Eléggé ittas vagyok nem kell még itatni is-kacsintottam rá-az jobb ami a ruhám alatt van-mondtam flegmán bár ez a mondat furán hangzott főleg az én számból még magamat is megleptem vele.-de szerencséd van ma nálam fogod tölteni az éjszakát-húztam végig lazán az ujjam a nyakkendőjén majd megragadtam az ingujját és mielőtt a koszorúslánynak válaszolhatott volna elhúztam finoman az asztaltol. |
 Az új falkás sráccal (Arthur) találtam szemben magamat. Egyből rányomult Yenda-ra amitől én csak a szemeimet forgattam.
-Szerencsétlen. Nem kéne kihasználni a helyzetet. -könyököltem le és államat a tenyrembe helyzetem. Csak ekkor vettem észre a lány ruháját. Elkerekedett szemmel néztem lógó láncait és két pántját. Annyira elbambultam hitetlenkedsemben, hogy hírtelen nem fogtam tovább a vállát és ő szépen el is dőlt.
-Jaj! -pattantam fel- Tudod mit? Ő itt Yenda. Látva, hogy ha józan lenne akkor is szóbaálna veled, átengedem a terepet. -motyogtam a fiúnak. Szegény csaj. Amikor nagy nehezen visszatornásztam a lányt ülő hejzetbe-hál istennek annyira még nem volt rszeg, hogy bealudjon- csípre tett kézzel néztem a fiúra.
-Újjonc vagy vagy a másik falkából jösz? -kérdeztem gyorsan. Nem túl jó elsőbenyomás. |
Megforgattam a szemeimet, minden egyes alkalommal amikor Ness drága az esküvőről áradozott, nem sokáig bírtam volna, ha nem megyünk táncolni. Megpörgettem majd a csípőjére raktam a kezem és magamhoz húztam. -Ha nem lennél ennyire idegesítő, és nem Alex húga lennél, és belemennél pár dologba, és nem ismernélek túlságosan akkor lehet, hogy még hajtanák is rád.- dicsértem meg a lányt, majd ismét megpörgettem. -Ja és ha nem lennél ilyen kicsi..- tettem hozzá vigyorogva, de tudtam, hogy úgysem fog rám besértődni a lány ,így tovább csesztettem. mádtam húzni a fejét.. Egy jó ideig csak így táncoltunk, majd láttam egy részeg csajt a színpad mellet és felcsillant a szemem. -Remélem nem bánod, ha most oda megyek ahhoz a lányhoz.- mutattam oda -Tudod úgy látom, őt most könnyen betudnám fűzni..- kacsintottam Nessre, majd elhúztam. -Szia drága, bejön a rucid, kérsz még egy kis pezsgőt?- nyújtottam felé az italt, majd egészen közel hajoltam hozzá. |
[87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
