|
Témaindító hozzászólás
|
2013.11.03. 17:18 - |
 |
[87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
Egy pillanatra ledöbbentem mikor a hitvesi csók után egyszerűen leugrottak a szikláról. Ide oda néztem és értetlenül kérdeztem.
- Ez meg mi volt? – néztem értetlenül, hol Alexre, hol Arthurra. Aztán nem sokkal később értesítettek, hogy csak úsztak egyet. Akkor eléggé elkezdtem röhögni, hogy ez miylen ötlet volt már. Csak úgy leugranak.
-... És csak egyszerűen leugrott vele, uhh az én esküvőmön is lesz valami extrém dolog az tuti. – vigyorogtam ezerrel miközben áttörtünk a fák között Arthurral mellettem de még az egész falka is egybe volt. Tammy éppen Alexnek magyarázott valamit Alex meg bólogatott, de nem hallottam miről beszélhetnek. Amikor odaértünk a tisztásra harmincszor jegyeztem meg, hogy mennyire tetszik. Atrhur megjegyzését elengedtem a fülem mellett mert egy sokkal érdekesebb dolgot láttam meg. Carter…öhm Carpentoni ott énekelt a színpadon. Az a Carter Carpentoni aki pár nappal ezelőtt végigkísért az iskolán, és akiről azóta elég borzasztó történeteket hallottam azóta a lánywc-ben és az ebédlőben is.
- Nézd, Arthur. – karoltam bele. - Nézzük meg a zenekart gyere, tökre menők. – húztam magam után a fiút aki útközben leemelt egy pezsgős poharat a tálcáról.
-Ez egy jó ötlet.–vettem ki azzal a lendülettel a kezéből és majdnem lehajtottam az egészet. Nem is éreztem meg a hatását szóval csak pimaszul vigyorogtam a srácra.
- Ott jönnek. - kiáltottam fel hirtelen mikor előjött az ifjú pár. |
 Látva hogy a lány hogy próbált segíteni kicsit szánalmasnak éreztem magam habár mégcsak a negyedik poharamat fogyasztottam de jól esett kicsit önkívületi állapotban lenni így visszavettem a lánytóla poharat és nagyot kortyoltam belőle.
-Yenda-mutatkoztam be karba tett kézzel-és most jön az ötödik pohár néztem az újra töltött üvegemre.
-Ez ugyebár egy esküvő-mondtam kótyagosan-de hol a pár?- már eléggé látszódott rajtam a bódító ital hatása de nem igazán érdekelt.-Te kije vagy a menyasszonynak vagy esetleg vőlegénynek?-néztem kérdőn a lányra és kezdett egyre inkább melegem lenni bár amúgysem voltam túlöltözve.-Én egy nem tudom ki vagyok széééép növényekkel-mondtam kacagva hátrahajtott fejjel és mostmár az üveget húztam magamhoz. |
Megforgattam a szemem Mike mondatára, huszonkét évesen még nem terveztem szülni neki. De talán majd egyszer lesz egy pár gyerekünk. Lassan lefelé vettük az irányt a szobánkból, és ahogy kiléptünk a menedékházból megfogtam a férjecském kezét és izgatott mosoly futott át az arcomon. Ha most minden jó lenne, akkor örökké együtt maradhatnánk boldogan vérszívók nélkül. Legszívesebben szökdeltem volna a boldogságtól, egyedül talán Mike keze tartott a földön, mert elszálltam volna a egy rózsaszín felhőn. Vigyorogva törtünk át a fák között az időközben besötétedett tisztáson pedig a lampionok olyan szépen világítottak, hogy azonnal izgatott borzongás futott rajtam végig. Amikor az emberek megláttak minket mindenki füttyögni és tapsolni kezdett mire még szélesebben mosolyogtam. Rengetegen jöttek oda gratulálni, és ha nem hallottam vagy százszor, hogy milyen gyönyörű vagyok akkor egyszer sem. Természetesen még ezren megkérdezték, hogy jól vagyunk-e az ugrás után, de mindenkinek megmondtam, hogy pompásan, de egy kicsit meglepődtem. Aztán kiszúrtam a szüleimet meg a teljesen egyforma ikerbátyáimat.
- Mike, semmi vérfarkasosdi. – súgtam a fülébe, mikor közelebb értek. Az anyukám persze rögtön könnyes szemekkel borult a nyakamba, és az apukám meg a testvéreim csak nagy mosollyal kezet fogtak Mike-al. Szerintem a két drága szöszke bátyám, a szemükkel azt üzenték neki, hogy hogyan lehetett ennyire hülye elvenni engem. Mikor vége volt ennek, Mike a parkettre vezetett és lazán megforgatott a kezem közül, majd lassan táncolni kezdtünk a lampionok alatt és a sulis banda pedig egy lassú számot kezdett játszani. |
 Egy totál részeg csaj ült le mellém én meg úgy néztem rá mint egy ufóra.
-Szia! -szólaltam meg végül. Nagyon elvolt szálva és elég szánalmas látványt nyújtott, így kikaptam a kezéből a poharat. Gyorsan letettem a színpadra és egyik kezemmel megtámasztottam a kissédűlöngélő lányt.
-Merlin vagyok. -mutatkoztam be tartva a lányt. Csak úgy áradt róla a pia szaga. Mellettünk egy srác a másik falkából épp pezsgőrt nyúlt. ~Mi lesz itt emberek...~ sóhajtottam magamban.
-Tudod hol vagy? -kérdeztem bizonytalanul. Elvégre úgy nézett ki mint aki azt sem tudja milyen nemű. A buli nagyon hamar parádéba fog torkolni, ha nem jön a pár. |
Gyorsan meggondolva magam inkább elmenekültem még sem volt jó ötlet megzavarni egy szerelmes párt.Az a legjobb az esküvőkben hogy bármit csinálok senkinem ismer így nevet se nagyon kötnek hozzám.Inkább felmásztam a legközelebbei fára és tovább nézelődtem.Rögtön kiszúrtam egy asztalnál ülő koszorúslányt és rögtön megfoggalmazódott bennem a mai tervem......lerészegedni.Mindig jókislányként végeztem a napiteendőimet de most kirughatok a hámból egy felejthetetlen éjszakát akarok amit a piától úgyis elfelejtek olyat ami után reggel még mindig bánom hogy felkeltem vagy talán egy olyat ami után nem egyedül ébredek a kis házamban.....na olyat ahzért nem biztos.Határozottan megfogalmazva magamban a tervem lemásztam a fáról és megigazgatva a ruhámat és a hajamat magabiztos léptekkel menteem a lány felé és leültem mellé majd töltöttem magamnak egy nagy pohár bort majd még egyet és még egyet amíg a gátlásaim feloldódtak annyira hogy megszólaljak.
-Hellooooooo-mondtam kicsit elnyújtva a szavakat-Yenda vagyok-mosolyogtam vidáman és éreztem máris az alkohol bódító hatásást. |
Nézelődésemből Rachel mosolygós arca zökkentett ki.
-Gyere! -húztam Nate-et a lány felé és boldogan integettem hozzá. Amikor végre odaértünk Rachel nyakába ugrottam, de azonnal át is engedtem a helyemet Nate-nek. Lassan a háttérbe húzódtam és visszavettem a hangomból.
-Meghoztam a jómadarat. -vigyorogtam. |
Bellával és a lányokkal cseverésztünk, fotózkodtunk és röhögcséltünk. Mindenki türelmetlen volt, hogy hol van már a pár, de azért lássuk be, hogy nehéz rendbehozni magadat egy úszkálás után.
-Nem tudom. -szomorkodtam halkan Rachel felé fordulva- Mármint, hogy hol van a pár. De Lilly két másodperce még ott volt. -mutattam a tömeg felé- Valószínű Nataniel is vele lesz. -mosolyogtam a lányra. Kezdett kissé feszélyezni a ruha, akárhogy is tetszett mindenkinek. De nem lehettem volna abba a ruhába amiben jóléreztem volna magam, így megelégeltem a sopánkodásom és elindultam a színpadként kijelölt terület felé ahol Ethant is megtaláltam.
-Hello. -köszöntem mosolyogva, majd gyorsan leültem és levettem a topánkámat ami már nyomta a lábam. Éljen a mezítlábas élet. |
Ismét meguntam a táncot és ismerős arcok után kutattam enyhébb jobb kedvel amit persze nem találtam így úgy döntöttem a fiatal párt zargatom a jelenlétemmel.Kikászálódtam a téren táncoló párocskák közül és feléjük vettem az irányt.A lábam alatt éreztem ahogy eltiprom a virágokat amit enyhén szomorúan vettem tudomásul így egy könnyed mozdulattal magam mögé suhantva ismét visszanövesztettem őket.A csörtető léptekkel közelítettem a két ember felé majd enyhén kicsit lassabra véve a tempót megálltam és behajoltam kettőjük közé mint valami ünneprontó.
-Sziasztok-mondtam lelkesen és innentől fogva következett egy hatalmas szünet mivel gőzöm sem volt minek vagyok ott így maradtam a sablonos témáknál.-olyan....szépez az esküvő nem?-mondtam vigyorogva |
 Amikor odajött Bruno egyből odaugrottam és átkaroltam. -Tudod.. jól áll ez a rózsaszín nyakkendő, többet kéne hordanod. Nagyon szexi..- mosolyogtam és az arcomon egy huncut vigyor csillant meg. Amikor az esküvőnkről beszélt kicsit megdöbbentett, nem tudtam, hogy ilyenek járnak a fejében. -Ha úgy tervezed akkor szólj előtte és akkor veszek egy fürdőruhát a ruha alá..- vigyorodtam el, majd nyomtam egy puszit az arcára. -Na álljatok össze egy képre lányok ,és te is Bruno, ezt az öltönyt muszáj, hogy megörökítsem.- aztán csináltam pár képet Merlinről, Laceeről és Brunoról. -Hol van már a szerelmes pár?- forgolódtam, de nem láttam őket sehol.. ahogy Felixet sem sajnos. Hirtelen Rachel is ott termett mellettünk, akit átöleltem, majd csatlakozott a beszélgetéshez. Nateről kérdezősködött..
 Amikor megláttam Lillyt és Natet a szertartáson egyből elmoslyodtam és legszívesebben már akkor fölugrottam volna és odasiettem volna hozzájuk, de persze nem akartam bunkó lenni. A tisztáson meg persze nem találtam őket egyből, ezért Merlinékhez mentem. -Sziasztok, nem láttátok Natet?- kérdeztem mosolyogva. Elvettem egy pezsgőt ,ahogy a többiek is, majd eldumáltunk egy pár percig. -Amúgy nem kéne üdvözölni a másik falka csapatot? Ha már meghívták őket..- kérdeztem, bár én nem voltam az az ismerkedős, jópofizós fajta. Szememmel még mindig natet kerestem, de sehol sem láttam
.
 A falkatagok nagyon együtt voltak, egyenlőre még nem jött senki sem oda hozzánk, én pedig nem akartam ismerkedni nagyon a rivális falkával, hacsak nem az ágyban kötünk ki. Párszor megböktem Alext, és mutattam pár jó csajt, vagy kiröhögtünk ezt azt.. Ness persze továbbra is az agyamra ment. -Hát persze, hogy táncolok veled.. csak a végén nehogy azt hidjék, hogy a csajom vagy, mert akkor kevesebb esélyem van a flörtölésre. - mondtam vigyorogva -Bocs szivi, de a távolságot tartsuk meg..- mondtam a beképzelt lesajnáló nézésemmel, mintha minden vágya az lenne, hogy velem kavarjon. Ness persze azon kevés lányok közé tartozott, akiket nem lehet olyan könnyen megkapni. -Hát akkor emberek.. piáljunk be.. úgy is ingyen van. -mondtam ,majd elvettem egy pezsgős üveget. Nem volt kedvem ismeretlenekkel jópofizni, csak berugni és csajozni egy jót.. ez volt mára a tervem. |
-Semmi apa. -rebegtettem a szempilláim- Komolyan. Utoljára Merlin kérdezett ilyet... ÖT ÉVE. -nevettem. Abszurd. Utáltam a sulirólbeszélni. Mi volt bent? Káosz. Ki volt bent? Maga a halál. Gyűlöltem azt az iskolát. Egyedül Rachel és Nate volt az aki miatt még bejártam. Az utóbbi természetesen nem volt olyan hűséges az elgondolásához miszerint velem fog suliba járni. Mihelyst viszazökkent megbánta. És megértettem. Borzalom ami abban az épületben ment. Bor-za-lom. A ribancok előszeretettel űzték szakmájukat. Mosdóba sem lehetett menni egy csendes percre.
-Jobb ha az utóbbiról nagyon hamar leszoksz, mert kénytelen leszek lefűrészelni a karod. -mondtam- Komolyan. És Rinának szüksége van némi átalakításra. Beleugrott a tengerbe elvégre. |
A távolból állva azonnal kiszúrtam egy kis párocskát ahol a férfi tag incselkedve közelített a lány felé és már csak ez is megérdemelte azt hogy mosoly derüljön az arcomon.Borzalmas láthatatlannak lenni de már hozzászoktam habár a mostani fekete láncos ruhámban inkább vámpírnak éreztem magam mint egy kis szelíd boszinak.Tovább fürkésztem a tömeget és csak úgy spontán bezuhantam a táncparkett közepére és mintha senki sem lenne ott elkezdtem csukodt szemmel táncolni ami egy beszívott lány hatását kelthette.A zene végig járta a testem és engedtem magam ellazulni a csodálatos hangulat hatására. |
Elvigyorodom és énis átkarolom derekát miközben tovább sétálgatunk.
- Vágom, suliba miújság? Már egy hete nem voltam benn. - körbenézek,meglátom Cartert és Ethant, intetek nekik, de tovább is megyünk.
- Hol van már a párocska, Rinának is szeretnék köszönni,meg jó lenne Rachellel is beszélni....?!- mondom és Lilly testét még közelebb húzom magamhoz.
- Olyan más téged ölelgetni és tapizni is, igy,hogy vámpir lettél. - nevetek fel halkan. |
A mai napom nem telt túl szórakoztatóan így mivel amúgyis unatkoztam és a fülembe jutott valamiféle esküvő híre úgy döntöttem elmegyek külső szemlélőnek.Nem erőltettem meg magam ma olyan nem törődöm kedvem volt amit az arckifejezésem is tükrözött így ösztöneimre hallgatva felvettem az első ruhát ami a kezem ügyébe akadt a polcomon majd megindultam a színhely felé.A fán mászva próbáltam közlekedni de egy réten ez nehéz a lombkoronák hiánya miatt így a tisztás szélén állva figyeltem az eseményeket.Gyönyörű volt az egész ünnepség a fények a díszek de még a vendégek is pompáztak és magamra nézve kicsit alulöltözöttnek tűntem így megpróbáltam a mélyen kivágott pólom egyre feljebb huzigálni miközben figyeltem a többi jelenlévőt. |
Zsebrevágott kézzel sétáltam Nate mellett. Csak így tudtam védekezni idióta tapizási mániája ellen.
-Ühüm. -válaszoltam kissé elgondolkodva. Elterelte a figyelmem az új falka alfája.
-Nem tudom. A másik falka tagjai. Betippelném azt a srácot alfának. -mutattam a sötéthajú fiú felé. Láttam az arcukon, hogy nem bírják a szagunkat.
-Durva, hogy ilyen könnyen észreveszik a fajtánkat. Vagy én szoktam meg a farkasok szagát, vagy csak mi illatozunk. -motyogtam fáradtan. Hatalmasat nyújtózkodtam az ég felé és egy két csontom meg is reccsent. Hallkan felnyögtem majd átkaroltam Nate oldalát s fejemet a vállára hajtottam. Így sétáltam tovább. Fáradtan és nyűgösen figyeltem a többieket. Itt ott egy gyerek feltűnt és fogócskázva el is tűnt. Aranyosak voltak és bár néhányan nekemszaladtak, azért mosolyogva hajtottam őket odébb. |
Lilly nem adja könnyen magát,dőleg társaság előtt nem. Próbálom megfogni a kezét, de elkapja és még gyomorszájon is vág a könyökével. Hmm... Kedves... Megérkezünk a tisztásra és kissé távolabb megállunk, Mike még a menedékháznál megállt. Az emberek jönnek,mi pedig egy fa tövében álldogálunk és figyelünk.
- Ugye eljössz majd velem táncolni? - kérdezem huncutan, majd végignézek rajta. Hmmm...Még mindig ugyanolyan csinos,mint volt. Sőt,talán még csinosabb.
- Kik ezek az új tagok? - biccentek az ismeretlenek felé. |
Elrendeztem a dolgokat Natel és Lillyvel, most pedig feleségemmel egy szobában öltözködünk át, és dobjuk félre vizes ruháinkat. Najó, csak én dobom, Rina óvatosan felakaztja a ruháját. Egy szürkés inget veszek fel, nyakkendőt természetesen nem húzok magamra, és egy másik öltöny nadrágot, meg egy cipőt veszek magamra. Rina közelebb jön és egy csókot nyom az ajkaimra, én pedigszorosan átölelem a derekát. A csók utánni kijelentésre elnevetem magam.
- Hmm.... Már várom a nászutat... Csinálunk pár porontyot... - kacsintok nevetve, majd elindulunk a tisztásra.... |
Egy felháborodott mosoly vette át az uralmat az arcomon.
- Bella, te tudtál erről? – néztem rá nagy szemekkel, de mikor kijelentette, hogy vettek nekem egy új ruhát valamennyire megnyugodtam. Pár perccel később, mintha valami rossz visszajátszásba lennék, megint ott voltam a tükör előtt abban a szobában ahol először szerelmet vallottam a férjemnek és néztem az új vagyis másik mennyasszonyi ruhámat. Elképesztően tetszett, egyszerű fehér és rövid. (link) A régi ruhámat pedig most felakasztottuk egy vállfára és reméltem, hogy megszárad. Szerettem volna elrakni emlékbe és majd egyszer megmutogatni a lányomnak. Látod ezt kicsim, apád ezt a ruhámat majdnem tönkretette mikor leugrott velem egy jó magas sziklafalról az esküvőnk napján.
Éppen a hajamat szárítottuk mikor Mike megérkezett, és egy gyilkos pillantásnál többre nem is értékeltem megjelenését. Miután ő is átöltözött és a hajam megszáradt, egy egyszerű fonatos kontyba rendeztem (link). Bella nem sokkal azután elment, én pedig farkasszemet néztem a férjemmel. Nem tartott sokáig, mert alig öt másodperc múlva már egy csókban forrtak össze ajkaink. Beletúrtam még kissé nedves hajába és atán elhúzódtam tőle.
- Utálom, hogy nem tudlak utálni. – jegyeztem meg nevetve és belebújtam a fehér balerinába ami a ruhámhoz volt kikészítve. |
Irina és Bella jól tudta, hogy Ethannak van egy haverja -aki történetesen én vagyok- , aki már két éve egy banda énekes és gitárosa, igy felkértek minket zenélni. Nagyon megtisztelő volt,mivel még sosem kértek fel sehova minket. Nagy vigyorral a pofánkon érkeztünk meg a lagzira és vártuk a népet. Előtte még kicsit gyakoroltunk is.
Intek a bandatagoknak,hogy játszhatnak egy kis zenét énekes nélkül, én pedig addig megkeresem Bellát. Megbeszélem vele a dolgokat,aztán megkeresem Ethant. Végre meg is találtam,két percnyi keresés után.
- Cső,haver. - vigyorodom el és eljátszuk a tipikus "köszönésünket".
- Miujs? - kérdezem felvont szemöldökkel. |
Hangosan fütyültem mikor Mike leugrott Irinával a szikláról. Elképesztő volt ahogy suhantak a levegőben, muszáj volt vigyorognom, ahogy elképzeltem Irina mennyire ki lesz majd bukva. Sajnos csak fentről tudtam szemlélni a vízbeérkezést, mert kötelességemnek tartottam szemmel tartani az új falkát akik konkrétan elég érdekesen meredtek maguk elé mikor az ifjú házaspár levetette magát a mélybe. Én csak hangosan röhögtem az idióta haveromon és mérges kis feleségén. Aztán persze a koszorúslányok elkezdték a násznépet átterelni a tisztásra mondván, hogy a házaspárunk jól van és semmi bajuk. Szúrós szemekkel figyeltem, hogy a másik falka összes tagja átérjen a csodálatosan kidíszített tisztásra. Csak így láttam meg, hogy elég sokan eljöttek erre az esküvőre. Természetesen egyből kiszúrtam a feltűnően rózsaszín ruhákba álldogáló lányokat köztük, az én gyönyörű Bellámat aki nem rég érhetett vissza a menedékházból ahol átöltöztette a kis mennyasszonyunkat.
- Szia. – súgtam a fülébe hátulról átkarolva. – Mit gondolsz, te is szeretnél úszni az esküvőnkön? – mosolyogtam rá nevetve aztán biccentettem a többi lánynak.
- Szépek vagytok lányok. -mosolyogtam mindegyikükre. |
Merlin és Lacee mellet foglaltam helyet, és persze csináltam pár fotót mindenkiről a gépemmel a szertartás alatt. Amikor Nate beállított igazából nem volt mérges.. kicsit sem, sőr örömmel láttam. Ő is a család része, és tudtam ,hogy Rach is örülni fog neki. Luán persze elnevedtem magam, majd róla is csináltam egy gyors képet. A vége felé halkan ,észrevétlenül elrohantam ,beugortam a kocsiba és a tengerpart felé nyomtam ezerrel a gázt, ahol majd Bellát és Mikeot kell felvennem. Először nem nagyon tetszett Mike ötlete, hogy ugorjanak be a tengerbe a szikláról, de aztán sikerült meggyőznie. Csak egyet sajnáltam, hogy én nem láthattam, rina arcát ,amikor a fiú magával veti. Amikor kikászálódtak a tengerből, mindkettőre nyomtam egy törülközőt, miközben hangosan röhögtem. -Tényleg jó ötlet volt Mike..- vigyorogtam -Lehet ,hogy idióta, de az biztos, hogy nem fogsz mellette unatkozni.- jegyeztem meg. Mike végül visszament elbeszélgetni Natel, így én Bellával a menedékházba fvettem az irányt. -Tudod mi mindenre gondolunk, úgyhogy kapsz egy új, csini ruhát is.- mondtam a kocsiban. Egészen hazafelé menet, meg otthon is a sziklaugrásról dumáltunk, ahol nem lehettem jelen, miközben segítettem átöltözni neki. Majd amikor Mike is betoppant, gratuláltam mindkettőnek és elhúztam a csíkot. -Aztán nem ellenni sokáig.. -mondtam huncutol, mert tudtam, hogy itt nem csak készülődés lesz. Amikor a tisztásra értem már mindenki nagyjából ott volt, én pedig Laceeéket kerestem. |
[87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
