|
Témaindító hozzászólás
|
2014.03.23. 18:30 - |
Ez a hely a hegy egyik oldalában található, nagyon hideg van itt, de csodás a látvány...
|
[14-1]
 Mosolyogva és hümmögve fogadtam a válaszát. ~Hiányzok neki~ gondoltam. Amikor nekem szegezte a kérdést az ölembe ejtettem a kezem.
-Bevallom, annyi időm van ezen gondolkodni, mint egy légynek átgondolni az eddigi életét mikor megátja abéka nyelvét. Pocsék hasonlat volt, de igaz. A suliban gürcölök, vagy épp az erdőt járom tisztogatni. Esetleg a fiúkat ápolom akik szenvednek. Ez elég érdekes. A lányok is ugyan akkor sérültek meg, mégis ők már talpon vannak és segítenek. Merlinnel sem beszéltem mióta. -sóhajtottam és ismét elkezdtem farigcsálni a jégcsapot- Most sincs otthon. És hogy kerek választ adjak a kérdésedre, megvagyok csak olyan... fura. Üres. -magyaráztam a kezemmel gesztikulálva, majd ismét a hideg anyagot kaparásztam |
Felnevettem a lány válaszán,majd mikor egy újabb kérdést szegezett felém,ami igazából nem tetszett annyira,mivel nagyon nem élveztem ezt az életet kissé elkomorodva válaszoltam.
- Hát veled jobb volt. - jégcsapról levéve szememet Lilly tekintetét kerestem és halványan mosolyogtam.
- Na és neked bejön az,hogy újra szingli lettél? - kérdeztem és kicsit fel is vontam szemöldökömet. Nagyon érdekelt a válasz,mivel a fejemben még mindig Lilly visszaszerzése forgott. |
A műveletbe mélyedve el sem próbáltam rejteni a jeget.
-Tudod kit etess! -viccelődtem komoly hangon. Természetesen elhittem, de azért, csak ne dicsekedjen nekem, művészi értékeivel. Az az én dolgom. Törökülésbe helyezkedtem és egyenes háttal toltam az ipart. Hullámszerű formákat faragtam ki. A kagyló pedig egy sellő feje volt. Óvatosan tartottam az üvegsúlyú szépséget a kezemben.
-És milyen az agglegény élet? -mosolyogtam a jégycsapra. |
A lány kérdése hallattán elvigyorodtam és lassan visszasétáltam hozzá. Beletúrtam hajamba,majd a falnak dőlve (szemben Lillyvel) válaszoltam kérdésére.
- Igazából bennem mindigis volt, de csak akkor jöttem rá,hogy van bennem, mikor unalmamban elkezdtem festegetni a kastély padlójára, ahol laktam - nyeltem egyet,majd halkabban folytattam. - Ryannel és Kathrinnel. - ellöktem magam a faltól és Lilly mellé sétáltam. Leültem közvetlen közelre hozzá és figyelni kezdtem mit csinál. |
-Mióta van benned művészhajlam? -vontam fel a szemöldököm kíváncsian. Amikor elfordult, leültem és a falnak vetett háttal elkezdtem farigcsálni a jégcsapot. Néha, néha felnéztem és kikukkantottam a tájra. Csiripeltek a madarak, rügyeztek a fák. Tavasz volt. |
- De elintézem,hogy ugyanabba az osztályba járjunk, csak azért, hogy az órákon szivathassalak. - nevettem fel halkan,majd lassan elsétáltam a barlang bejáratához. Körbenéztem és elémtárult az a csodálatos táj, amit annyira szerettem. A fák a távolban már virágoztak és lassan a leveleik is előbújnak rejtekeikből. A madarak csicseregtek és boldogan repkedtek ide-oda. |
A kezembe ejtette a jégcsapot. Benne apróbb kagyló volt belefagyva. Nem lehetett nagyobb két ujjamnál. Már kotorásztam is a zsebembe egy szike után amikor keservesen néztem fel. Olyan dolgokat tudtam volna itt csinálni, amiről az osztálytársaim ámulni sem mertek.
-Nem egy osztályba fogsz velem járni azt ugye tudod? -kérdeztem, hogy eltereljem a figyelmemet a hatalmas alkotófelületről. Lopva kiszedtem az apró engét és a hátamögött, tökéletes pókerarccal kezdtem el farigcsálni a száraz jégdarabot. |
- Igen,teljesen komoly. - válaszoltam,majd egy kisebb sóhaj után tovább folytatam.
- Többet láthassalak titeket, na meg nem akarok annyira unatkozni egyedül,abban a sötét lakásban amiben élek. - vigyorogtam a lányra,majd letörtem egy jégcsapot aminek még a többinél is furcsább kékes szine volt és valamiféle kagyló is volt belefagyva. Hideg bőrömnek köszönhetően ez a jégdarabka nem olvadt meg a kezemben és közelebb léptem Lillyhez, a kezébe nyomtam.
- Nézd, milyen szép. - a jégdarabkáról Lilly szemeibe pillantottam és elmosolyodtam. |
Vállára hajtottam a fejem amíg magyarázott.
-Ez most komoly? -nevettem. Jó volt így lenni egy darabig. Olyan volt mintha, semmi sem történt volna. Amikor elengedett léptem előre pár lépést és újra tanulmányoztam a falat. Még mindig nem hittem a szememnek. Sem a fülemnek.
-Hogy-hogy? -kérdeztem mosolyogva, miközben körmömmel kaparásztam a tiszta és átlátszó felületet. |
Mosolyogva figyeltem ahogy Lilly megcsodálja a helyet és én is körbenéztem, újra-meg újra. Rég volt már,hogy találtam ezt a helyet, azonban a látvánnyal sosem birtam betelni.
- Igen, jég. - vigyorogtam tovább,majd Lilly mögé léptem és átöleltem hátulról, pont úgy,ahogy régen szoktam. Beszivtam illatát,majd a fülébe súgtam.
- Nem tudom,hogy ennek a hirnek mennyi fogsz örülni,vagy éppen mennyire nem, de újra elkezdem az iskolát és ugyanabban az osztályban fogunk tanulni. - egy rövid kis csókot nyomtam a lány nyakára,majd elendkedtem őt és kicsit odébb sétáltam. |
Mihelyst beléptem, megszerettem a helyet.
-Wow. -sóhajtottam és kihúztam magam Nate kezei közül, hogy jobban lássak. Mindent a kék különböző árnyalatai borítottak. Valami meseszép volt. Óvatosan megérintettem az egyik kristályszerű lenövést.
-Te jó ég. Jég? -kérdeztem nevetve. Már előre tudtam, hogy a gimis barátnőm meg fogja találni ezt a helyet. Vonzotta a hideg. Gyönyörködve húztam végig amúgy is hideg kezem a falon. Mosolyogtam. |
Nagyokat nevettem Lilly hülyeségein, amiből egy csomót összehordott idefele. Felmásztunk a hegy egyik oldalára,ahol ez a csodás barlang ajtaja nyilt. Eleinte sötét és szürke volt, azonban pár perc sétálás után elénk tárult a csoda. Ez a hely olyan volt,mint egy varázslat, legalábbis szerintem.
- Na hogy tetszik? - kérdeztel Lillytől és felpillantottam a felettünk lévő kristályos jégre, ami gyönyörűen festett és csillogott. |
Ez a hely a hegy egyik oldalában található, nagyon hideg van itt, de csodás a látvány...
|
[14-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
