|
Témaindító hozzászólás
|
2014.02.23. 14:35 - |
Egy hely, ahol részeg és semmirekellő emberek fetrengenek részegen. |
[31-12] [11-1]
.jpg?1383064239)
Megrántottam a vállam és mosolyogva figyeltem a lányos és bociszemes nézést.
-Ha gondolod megnézhetünk egy filmet. Nem álmos vagyok hanem zsong a fejem. És szerintem csak Lilly van otthon aki épp a szobájában festeget. Legalábis amikor elköszöntem tőle még ott volt. -gondolkodtam. Kicsit bizonytalan voltam. Az utóbbi időben Ly nagyon megválltozott. A fejébe vette, hogy keményebb lesz és elég sokszor szökött el otthonról rajzolgatni, vagy éppen csak az erdőben aludni. Álltalában én hoztam haza a hátamon. Nem tartozik a legszebb emlékeim közé.
-Rendben. Indulás! -biccentettem az ajtó felé és kifizettem az italokat. Majd megindultam Lua után. |
Kissé értetlenül néztem Danre. Értem,hogy megviseli Lillyt ez a szakitás,de azért leugorni egy fáról?! Na mindegy,majd seigtek neki,vagy megpróbálok....
- Danii haza szeretnél menni? - kérdeztem,mivel nagyon fáradtnak tűnt.
- Most azt hiszem a menedékház is üres, a szobámban nyugodtan aludhatnál vagy néznénk egy filmet. - mosolyogtam a fiúra és ösztönzés képpen bociszemeimmel néztem rá és babrálni kezdtem az ujjaival. |
Valamiféle apai büszkeség áradt át rajtam mintha csak látnám a lányomat normálisan viselkedni. Kihúztam magam és bezsebeltem a puszim majd újra ránéztem.
-Fogalmazzunk úgy, hogy Lilly örjöng. Tudod Merlin húga. És egész északa vele beszégettem. Jobban mondva ő ordibált egy fáról, én meg hallgattam. Majd elkaptam amikor leugrott. Azt hittem meghaltam. Tapostak már gyomorszájon? -érdeklődtem természetesen választ nem várva. Fárasztó este volt. Merlin varrogatott és a húgára se nézett, így rámhárult minden "mocskos" meló.
-Életemben nem hallottam még olyan cifra káromkodás láncot mit akkor. -ráztam a fejem. |
Mikor végre kiegyenesedett a szemeibe néztem, viszont a szemeimből még mindig könnyen hullottak ki. Amint kimondta azokat a dolgokat amikre vágytam elmosolyodtam és a könnyeket kitöröltem a szememből,majd átöleltem a fiút,közben a fülébe súgtam.
- Nem fogom keresni a bajt, és azt akarom,hogy büszke legyél rám... - mondtam,majd lassan elhúzódtam a fiútól és az arcára nyomtam egy puszit.
- Na de miért is vagy ennyire fáradt és letört? - kérdeztem felvont szemöldökkel,majd belekortyoltam a wiskymbe. |
Halványan elmosolyodtam majd kiegyenesedtem és a lányra néztem. Összeborzoltam a haját és szinte nevetve folytattam.
-Te kis dinka. Nem akarom, hogy megváltozz. Csak ne sétálja annak a szájába akitől védeni próbállak. -mosolyogtam majd megsimogattam az arcát.
-És tudod, hogy szeretlek. -nevettem majd ittam egy korty vizet. Tényleg szerettem Luát a maga sajátos módján. Ugyan akkor nem akartam a lelkébe gázolni, még is megtettem úgy, hogy tudtam, hogy ez lesz. Mostanába semmi sem jön össze. |
Kezdett bűntudatom lenni,ami igazából nem fordult elő túl gyakran, de hogy miattam szenvedjen Dan?! Azt ne akarom. Csak azt szeretném,hogy boldog legyen és szeressen,legalább úgy mint egy barát...
- Figyelj, Dan. Neharagudj... - kértem tőle bocsánatot és a szememből egy könny csordult ki,lehajtottam a fejemet és letöröltem azt az aprócska kis könnyet az arcomról.
- Én nem akartam,hogy miattam idegeskedj és...azt hiszem kicsit túl messzire mentem. Esküszöm,megváltozom, csak légyszives legalább te szeress engem... - mondtam könnyes szemekkel és Dan tekintetét kerestem... |
A lány szemeibe néztem és elhúztam a szám.
-Hol hallottam én már ezt? Hmm... valaki önfejű angyalocska mondta. Rá egy nappal megharaptatta magát. -játszottam el az értetlent. Megráztam a fejem és lefejeltem a kezemet.
-El sem hiszed... -motyogtam fáradtan. -Tudod miről szoktam beszélgetni a többiekkel? Vajon Lua ma mit fog csinálni? És én miért nem vagyok veled? -sóhajtottam. -Amúgy miért rángattál ide? Valami baj van? -kérdeztem még mindig a pultot fejelve. Megfogadtam, hogy nem olyan leszek mint eddig. Jóformán én voltam a kis ugráltatható kölyök a falkában. Viszonylag beletörődtem de Luától kezdett szétmeni az agyam. |
Nem kellett sokat várnom, az ajtó nyitódott és az én cuki kis Denikém lépett be az ajtón. Morcos volt...Azt hittem örülni fog nekem,mindegy mjd felviditom. Vagy majd sirunk együtt. Büszke voltam magamra,hogy sikerült iderángatnom őt, viszont mikor leült mellém és azt mondta máskor nem jön elővettem a bociszemeimet. Megfogtam a fiú két kezét és édesen a szemeibe néztem.
- És ha megigérem,hogy jó kislány leszek? - néztem rá még mindig édesen és elővettem a műszipogásomat is. Csak reménykedtem,hogy beválik... |
Fekete bársonykabátomban lépkedtem mivel Lua idehívott. Makacs s kemény arckifejezéssel léptem be és ültem le a lány mellé.
-Ne számíts rá, hogy legközelebb is eljövök. Felőlem felfalhat egy vámpír akkor sem rángatsz ki. -mondtam ridegen és egy pohár vizet kértem. Mérges voltam amiért iderendelt, de mit tehettem volna? Szótlanul figyeltem a lányt aki kezdte szétcincálni az idegeimet. |
Nem értettem az embereket és,hogy miért nem tudok közésük rendesen beilleszkedni. Nem éreztem magam jól velük,talán csak Bellával és Dan-el voltam jóban. De Bella Felixxel kávézgat a kávézóban... Ezért felhivtam az őrzőmet, akit nagyon kedveltem. Csendes és nyugodt volt,teljesen az ellentétem. Elővettem a telefonomat,megkerestem a névjegyzékben Dan számát és elhivtam,hogy jöjjön el ide,hozzám és szórakoztasson. Szerencsére azt mondta,hogy eljön, igy egy pohár wisky társaságában vártam őt. Néha beleittam a pohárba és a bejárati ajtót nézegettem. |
Egy hely, ahol részeg és semmirekellő emberek fetrengenek részegen. |
[31-12] [11-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
