|
Témaindító hozzászólás
|
2014.03.08. 19:22 - |
 |
[27-8] [7-1]
 ~ Lana Hope McRyan ~
Wonderland az egyetlen hely, ahol nincsenek szabályok, nincs apám és anyám. Az, hogy elszöktem, a lehető legjobb döntés volt, amit valaha meghoztam. A fotós karrierem beindulása után az emberek képeket várnak el tőlem, így elindultam, hogy valami szép helyet keressek, amit hajnalban lefényképezhetek. Mint mindig, most is egy kék szoknyában és éktalpú cipőben indultam útnak. Már annyira megszoktam a magas sarkút, hogy szinte bármilyen talajon képes lettem volna benne menni. Már magam sem tudom, hogy hogy kerültem ide, de egy barlang bejáratánál álldogáltam. Azon töprengtem, hogy bemenjek-e, aztán végül előrelendítettem a jobb lábam, amelyiket kisvártatva követett a másik. A kavicsos úton végigbotorkálva egy másik kisebb barlangfélébe jutottam. Mélyet sóhajtva megfordultam, hogy kimenjek, amikor elestem és a földre zuhantam. A fejem bevertem egy kőbe, aminek az lett a következménye, hogy elájultam, illetve a homlokomból szivárogni kezdett a vér. |
- Jó,menj csak. - mosolyogtam,majd megrántottam a pórázt és elindultam le a dombról.
- Mi most elmegyünk sétálni, aztán majd lesz valami. - mosolyogtam tovább,aztán Aggeel az oldalamon elmentem. Le a dombom, be az erdőbe és előre. Reméltem,hogy ma már nem találkozunk egy vérengző vámpirral sem.
LEZÁRT KÖR!! |
A szememet dörzsölve ültem le arra a vára amelyről az imént álltam fel. Hatalmasat ásítottam és nyújtóztam egyet.
-Kösz. -nyögtem. -Most viszont jön a hisztiroham. Fáradt vagyok és éhes. Asszem megyek, mielőtt összesek. -motyogtam magam elé. -Te mit kezdesz magaddal? -tettem fel a kérdést és közben a nyakamat ropogtattam. Fejszámolást végeztem, hogyha elkapok egy embert aztán ledőlök falat bámulni, akkor holnapra majd k fogok csattanni. |
Agge ugat, vicsorit, támad én pedig a földre hullok, ez tudatosult csak bennem. A térdem sajgott, mivel egy csomó kis kőre térdeltem rá és még mielőtt a hátamra eshettem volna Lilly elkata a fejem,majd óvatosan a földre helyezett. Kissé szédültem, de láttam,hogy a lány hátrál. em tud még rendesen uralkodni magán, de ki tudna ilyen fiatal vámpirként?! Egy pillanatra lehúnytam a szemem,majd mikor kinyitottam egy kissé nehézkes mozdulattal átfordultam, igy a hasam volt a földön. Levettem a hátizsákomat, aztán kihalásztam belőle egy kendőt, egy kis üveget,amiben egy sebbegyógyitó főzet volt. Megtöröltem a nyakam a kendővel,aztán a főzettel bekentem a sebet, ami pár perc elteltével be is gyógyitotta azt. Felálltam és mosolyogva néztem Lillyre.
- Ügyes vagy, jól tudsz magadon uralkodni. És kösszi. - lesöpörtem magam,majd újra megragadtam Agge pórázát,aki aggódva nézett rám. Megsimogattam a fejét,mire ő felnézett rám azokkal a csodszép szemeivel és megnyalta a kezemet,majd visszanéztem Lillyre. |
Megforgattam a szemeim.
-Jaja persze. Alázatos leszek. -legyintettem. Természetesen ez eszem ágában sem volt. Uralkodni akar? Akkor küzdjön meg egy felajzott tinivel is. Bájos mosolyal jutalmaztam bókját és elsuttogtam egy "Köszönöm" félét is. Mozdulatát én is követtem és így figyeltem mit csinál. Enyhén megráncoltam az orrom Vöröskéről megtudott információ "bődülettől". Azt hittem legalább hasznomra lesz kis kiruccanása. Jobban belegondolva nem is tévedtem sokat. Figyeltem a nő mozgását és amint ellépett Darla nyakától én már ott is teremtem. ~Kiszámítható~
-Hoho csajszi! Csak óvatosan.-kaptam el a fejét még időben. Óvatosan lefektettem a földre és hátráltam pár lépést. Ha közel maradok, legyűr az éhség. |
Jobb lábamat keresztbetettem a másikon és kihúztam magam.
- Én nem vagyok a barátnőd. Nem azért jöttem, hogy te kérdezz. Mindig én kérdezek, te csak válaszolsz! Világos? - kérdeztem gonoszan vigyorogva. Sosem birtam,mikor az ellenségeim megpróbáltak jópofizni vagy valami olyat csinálni és a kém tulajdonságokkal rendelkező embereket még annyira sem birtam. Lilly pedig olyan volt mint egy kém, aki óvatosan tapogatózva akar megtudni dolgokat, de ez nem fog menni neki, már több,mint fél évszázada élet és egy ilyen kis lány nem tud túljárni az eszemen...
- Valahogy érzem,hogy veled rengeteg bajom lesz. - oldalra döntöttem a fejemet és a lófarokba fogott hajam a vállam elé libbent.
- Soha nem foglak titeket mgérteni. Most komolyan, nem lenne könnyebb,ha az én oldalamra állnátók mindannyian és hagynátok, hogy uralkodjak felettetek? - vomta fel szemöldökömet és felnevettem, majd egy könnyed mozdulattal felpattantam a szikláról.
- Azt hiszem ideje mennem. Nate pedig...Üdvözöl és....áhh...hagyjuk... - mondtam halkan a végét,majd egy gunyoros vigyorral Darla mögött termettem és beleharaptam a nyakába,szivtam pár kortyot belőle,ezt két másodperc leforgása alatt. Majd eltüntem,de még láttam,ahogy a kutya utánnam kapott volna és Darla pedig térdre hullik. |
Halkan és röviden felnevettem.
-Biztos vagyok benne. De ha nem így lenne, nem lenne benne poén. És én szeretem a vicceket. -mosolyogtam tovább bájosan. -Ami pedig Felixet illeti. Nyugodj meg. Nem veszek mindent kézpénznek. -legyintettem. -És ha találkozol a szöszivel. Puszilom. -szóltam mézes mázos hangon majd én is letelepedtem egy kétirányba ágazó fa metszésére. Pont befértem.
-A dolgok pedig változnak. Hogy megy sorod? -kérdeztem kissé oldalra billentett fejjel. Újra előtört az információ vágyam, amit ügyesen lepleztem. |
Ez a lány még nem tudja mi vár rá. Mikor kimondta a válaszát valami olyan fejet mint amilyet a képen és még a vállam is megvontam.
- Buta,buta kislány. Ezt nagyon meg fogod bánni. Annyira felelőtlenek vagytok, ti mai fiatalok. Egyébként... Tudom, hogy ismeritek tervem. Nem baj, készüljetek csak. - újra körbejártam Lillyt és felvontam a szemöldököm.
- De ugye azt tudjátok, hogy kiszámithatatlan vagyok és az utolsó pillanatban mindent megváltoztatok, hogy ne tudjátok mi is a valódi tervem?! Az a kis semmirekellő Felixetek Shelbyvel hancúrozik,közben pedig nektek adja az információkat... Hova fajul ez a világ... - ráztam meg a fejem,majd egy nagyobb sziklatömbbre letelepedtem és megigazitottam köpenyem. |
Elkeztem fülelni. Ismerős női illatot éreztem. Mint egy hulla akit belocsoltak valami löttyel.
-Kathrine. -mosolyodtam el. -De rég láttalak. Valamikor még tavaly nem? -fordítottam a hang irányába a fejem. Amikor még az ikrek totyogak.
-Tetszik az új Lilly? Szerintem is jól áll a halál. -kuncogtam el magam majd komolyra fordítottam a szót. -Mit szeretnél? -fontam össze a karom. Pár pillanattal késöbb meg is kaptam a választ. Gúnyosan elmosolyodtam.
-Ezt még te sem gondoltad komolyan Kathrine. Eszem ágába sincs. -csóváltam a fejem, mintha csak egy kicsinek magyaráznék valami abszurd dolgot. |
Kissé értetlenül festhettem azokkal az ártatlan kis szemeimmel, ami csepett sem voltak azok. Először kicsit megszeppentem,mikor ezt mesélte nekem Felix, de aztán erőt vettem magamon és azóta is edzek erre a dologra.
- Lilly ez roszabb lesz mindentől. Senki sincs biztonságban. - ráztam meg a fejem és erősebben kezdtem szoritani a pórázt,mivel Agge már nagyon mozgolódott.
- Kathrine megöl mindekit. - mondtam halkan és kicsit félve. Agge ugatni kezdett és ugrálni minden felé, ki akart szabadulni a kezem közül,de nem engedtem. A bokrok közül egy hosszú köpenyben lévő nő sétált ki. Kathrine...Tudtam,hogy ellene semmi esélyünk...
Gyanútlanul sétálgattam,mikor ismerős illatot éreztem meg. Darla...De rég volt már...És még egy vámpir, Lilly illatával. Mi?! Ezt muszáj volt megnéznem. Vajon mi történhetett amiről én nem tudtam?! Egy bokorból sétáltam ki, a tipikus fekete-vörös köpenyemben,ami illett a hajam szinéhez. Kárörvendő vigyor terült arcomra.
- Nocsak, nocsak. A kis Lilly. A mi fajtánkhoz tatozik. Áhhh....Kár érted...Csodálatos vacsora lettél volna. - elfintorodtam,majd még közelebb léptem.
- Csillapitsd a kutyát, vagy megölöm! - orditottam Darlára, aki természetesen teljesitette is a kérésemet, ami igazából inkább parancs volt, még közelebb sétáltam, migcsak Lilly elé nem értem.
- Lilly... Drága kis Lilly... Gyere el velem... - körbejártam a lányt és a vállán végigsimitottam ujjaimat. |
Lilly:
Mély levegőt vettem és nagyon óvatosan megöleltem a lányt. A többiek szóltak, hogy legyek mindenkivel gyengéd, mert egy öleléssel eltörhetem bárki bordáját. Aztán szigorúan figyeltem a neveket. Az arcomra csaptam amikor befejezte.
-Bassza meg! -csúszott ki. Bocsánatkérőn néztem a lányra. Elvettem tőle a felém nyújtott lapot. Gyorsan átfutottam a neveket újra.
-Eljön az egész família. -sóhajtottam majd belegyűrtem a lapot a zsebembe. -Remélem felkészültél. -pillantottam lopva a kutyára is -Ez lesz a nagy tánc. -vigyorogam végül. Volt valami komikus a helyzetben, hogy pont az esküvőn törnek ránk. |
Aggódva néztem Lillyre,majd erősen megragadtam felkarjait és a szemeibe néztem.
- Tsss!!! Nyugalom! - csititottam le a lányt,majd átöleltem,aztán lassan eltoltam magamtól és újra a szemeibe pillantottam.
- Leirtam egy papirra a neveket amiket mondott,bár néhányat sajnos nem tudtam,mivel túl gyorsan mondta őket... - kotorni kezdtem a farzsebemben és ott volt összegyűrve az a kis papirdarabka. Lassan kibontottam,majd felolvastam.
- Kathrine, Ryan, Shelby, Nate... - megálltam ezután a név után és lopva Lillyre pillantottam, de aztán újra visszanéztem a papirra. - És még két boszorkány nevet is mondott,azt hiszem... Ennyiről tudok... - oldalra húztam a szám és kifésültem egy szőke hajtincset, ami a szemembe lógott. - Szörnyű csata lesz... Tessék, vidd el a papirt a falkának,ha szeretnéd... - odanyújtottam neki a lapot, majd Aggere pillantottam, aki nyugtalanul ácsorgott mellettem. |
Lilly:
Félve Darla-ra néztem.
-Felix ezt mondta? -kérdeztem folytott hangon. -Darla. Mindent el kell mondanod! Mindent! -követelőztem. -Mennyivel előtte? Hol? Kik? Mond már! -türelmetlenkedtem. Idegesen topogtam össze-vissza mint valami pingvin. Gyorsan akartam információhoz jutni. ~Baj lesz. Baj lesz. Baaaaj leeeeesssz.~ kántálta az agyam vészcsipogója. Éreztem ahogy megremegek és gyorsabban topogok.
-Jaaaaaj. -siránkoztam és hírtelen leállva a fejemre csaptam tenyeremmel. -Sajnálom, hogy ilyen vagyok de ez fontos. Irina és Mike... tudnuk kell. Jaaaaj! Baj leeesz! -idegeskedtem szinte mer őrült módon. -Jó, jó. Rendben vagyok. Vérelvonás, és rámjött az ötperc. -csóváltam a fejem. ~Idióta!~ |
Amint Lilly megállt én is úgy tettem, Agge póráza kifeszült, mire a kutya seggre huppant és ehhez egy kis "fuldkolós" hang is párosult. Halkan felnevettem és megráztam a fejem,majd visszapillantottam a mellettem álló lányra.
- Nem, most nem szeretnék... Majd találkozok velük a csatatéren. - mondtam kissé halkan,majd hangosabban folytattam.
- Tényleg, neked nem is meséltem! Találkoztam azzal a Felix nevű látóval, ő mondta ezt nekem,hogy harc készülődik. Kath támadni fog, valami esküvő előtt. Kinek lesz az esküvője? - kérdeztem felvont szemöldökkel és kicsit oldalra billentett fejjel. |
Lilly:
Egy mosollyal feleltem a dicsekvésére. Azután figyeltem ahogy összepakol és elindul a kijárat felé. Gyorsan utána iramodtam, majd felvettem a tempóját.
-Kösz a bókot. -nevettem gúnyosan. Egy pillanatra megtorpantam és elgondolkoztam, hogy hogyan tovább.
-Nem akarsz találkozni a falkával? -kérdeztem mosolyogva. Az utóbbi időben ki voltak akadva. Az esküvő meg a többi zagyvaság. Ha most bemutatnám Darla-t... Asszem sírvafakadnának a leterheltségtől.
-Bár nem is tudom... Eléggé feszült mostanság a hangulat. -vágtam zsebre a kezem. |
Halkan felnevettem a lány szavain és a köszönömre csak egy bólintással válaszoltam,majd egy kérdést intézett hozzám.
- Itt szoktam varázsolgatni, tökéletes hely,nyugodt és csendes, csupán a vizcseppek halk csobbanását lehet hallani. - mosolyogtam és fülelni kezdtem. A cseppek ritmusosan csöpögtek le a falról és ez olyan megnyugtató hang volt számomra.
- Ezt az egéssz helyet én alakitottam ilyenre. - mondtam kissé önelégült vigyorral az arcomon,majd elfújtam a gyertyákat és becsuktam a könyvet. Mindent bepakoltam a hátizsákomba, aztán egy felfelé ivelt mozdulattal eloltottam a fáklyák fényét is.
- Irány.... - elgondolkodtam egy pillanatra,hogy hova is,de aztán semmire nem jutottam. - Irány oda, ahova csak szeretnél! - nevettem fel halkan és elindultam ki a barlangból, kezemben pedig Agge pórázát pörgettem,amit az imént vettem elő a hátizsákból. Amint kiértünk a sötét kis zugból rácsatoltam Agge szúrós nyakörvére a pórázt és megtorpantam egy pillanatra,majd tovább mentem.
- Igazából ez elég klassz, hogy egy vámpir a barátnőm, azt leszámitva, hogy bármikor rádjöhet a megölök mindenkit ötperc. - kuncogtam,majd kérdőn ránéztem.
- Akkor merre? - vontam fel a szemöldököm. |
Lilly:
-Ooooh pont azt terveztem, hogy leveszem és meghalok. Ismét. Kár, hogy lebeszéltél róla. -nevettem. Feltápászkodtam és elvettem a gyűrűt.
-Köszönöm! -mosolyogva felhúztam az ékszert a láncra, majd visszacsatoltam azt -Amúgy, miért vagy itt? -vágtam zsebre a kezemet. Lassan billegtem a lábaimon előre, hátra. Mehetnékem volt és kissé éhes is voltam. Pár órája szedtemm le egy szarast meg egy agyhalott srácot. Az IQ-jából sajnos nem tudtam sokat leszívni. Nem is volt neki. Kíváncsian néztem a lányt és rápillantottam a könyvére. Majd körbenéztem a barlangba.
-Na várj! Ezt te alakítottad ki? -kérdeztem mutatóujjammal felbökve a plafonra. |
Egy széles vigyorral válaszoltam csak a lánynak,majd újra a könyv felé fordultam.
- Jó, akkor majd én készitek neked egyet. Pár perc csupán, már sokszor csináltam. - mondtam mosolyogva és végre megtalátam a megfelelő "receptet". Mormolni kezdtem a varázsigét, közben behunytam a szemem, kezemet az oltáron fekvő gyűrű fölé emeltem. Kb.két perc kellett az egésszhez és a varázsigét sikeresen végrehajtottam. Megragadtam a gyűrűt és odanyújtottam Lillynek.
- Soha ne vedd le! - szóltam hozzá vigyorogva és kicsit magam is meglepődtem a hirtelen hangulatváltozásom. |
Lilly Jorn
Még mindig ülve figyeltem a lányt. Vallomására vállrándítással feleltem.
-Sejtettem. A két kutya elég gyanús. Nem hittem, hogy csak a biztonság kevéért tartod őket. -tettem hozzá. Amikor megkérdezte, hogy tudok-e magamon uralkodni kaján vigyor ült ki az arcomra.
-Nem. Már lemészároltam az egész falut. Akit eddig láttál az csak egy szellem volt. -humorizáltam - Természetesen tudok. Nem olyan nehéz mint ahogy azt mondják. Az első napon a vadászat mellé kapnom kellet még egy kevés löttyöt, de mostmár "normális" vagyok. -formáltam ujjaimmal a macskakörmöket.
-A gyűrű... -mosolyogtam, majd felmutattam a nyakamban lógó kis arany gyűrűt. Pár rubival és három borostyánnal volt kirakva.
-Ideiglenes. Merlin már rajta van egy hosszútávú keresésén. |
Kezdtem lenyugodni és felvettem a könyvemet is,ami a viztócsában feküdt. Visszahelyeztem az oltárra és akár egy őrült megsimogattam azt a régi varázskönyvet és bocsánatot kértem tőle. Mindig is úgy éreztem, hogy ennek a könyvnek lelke van és ő segitett nekem mindigis,meg persze az amulettem.
- Na jó...Ha már ennyire bevalljuk a dolgokat, hát én is bevallok valamit... - mondtam kissé halkan és a nyakláncomat babráltam.
- Nem egy egyszerű boszorkány vagyok, hanem esténként vámpirokat ölök. - meséltem el rideg hangon,majd megszüntettem a bejáratnál lévő tűzrácsot. Lassan körbesétáltam az oltárt, közben pedig a gyertya lángja egyre nagyobbra nőtt.
- Az éhségeddel tudsz csinálni valamit? Mármint tudsz magadon uralkodni? - kérdeztem felvont szemöldökkel,majd a hátizsákomba kezdtem kutatni. Találtam egy gyűrűt, ami még édesanyámé volt és úgy döntöttem ebből a gyűrűből csinálok majd Lillynek egy napgyűrűt, ha esetleg nincs még neki.
- Napgyűrűd van? Anélkül meghalsz... - mondtam halkan és a gyűrűt az oltárra helyeztem. |
[27-8] [7-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
